Oldal 281 [281]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G — emlékezett egy akkori diákja. (Szesztay 2008/1988:140) Érdemes megfigyelni, hogy bár az idézet egésze rendkívül dicsérő, nem az előadások, illetve az előadó professzionalizmusát hangsúlyozza. Már 1946-ban felmerült a tanszék alternatívájaként egy állami irányítású, egy minisztérium (akkor történetesen a Népjóléti Minisztérium) alá rendelt Társadalomtudományi Intézet ötlete (Szabari 2012:110), s mind e konstrukció, mind a kezdeményező miniszter, Molnár Erik (c 6.1.3) személye a későbbi korszakot előlegezte meg. A helyzet azonban hamarosan még rosszabb lett: a , szociológia gyanüs tudomännya vält mär 1947-48 közt” — emlekezett Cseh-Szombathy László. (2008/1986:72)"" Szalai önvédelmi reakcióként hangsúlyozottan marxizmus-leninizmust kezdett tanulmanyozni és tanitani (Hazay 1988:59-61), de ekkor már késő volt. A végül felszámolt intézet diákjai tipikusan a politikai gazdaságtan szakra kényszerültek, magát Szalait pedig 1950-ben, a Szakasits-per vádlottjaként, , koholt vádak alapján tudományos kémkedésért életfogytiglani fegyházra ítélték". (Szabari 2012:117) Az 1938-as születésű Szelényi Iván (c 6.2.4 és 6.5.2) első Szalaihoz kapcsolódó élményei már nem 1945-48-böl, hanem 1956-böl erednek. Az egyetemi tanulmányait a , Közgázon" (akkori nevén Marx Károly Közgazdasági Egyetem, a mai Corvinus Egyetem) 1956 őszén kezdő Szelényi, kérdésre így foglalta össze későbbi tudományának akkori helyzetét: , Szociológiáról szó se esett. A szovjet marxizmustankönyv burzsoá áltudománynak deklarálta [kiemelések tőlem - D. Cs.]." (Szelényi 2008/1988:167) 274 Az idézet szövegkörnyezete jól mutatja a korabeli, értelmiségi mezőt is meghatározó hatalmi és konkurenciaharc stílusát: , Szalait akkor skívülrőlx Fogarasi Béla és Lukács Györgyis támadta. Amikor először Rudas László nekiment Lukácsnak, akkor Szalai Lukács mellé állt. Utána pedig Rudas Szalait is bírálta, Lukács azonban szintén beszállt az ügybe, és ő is Szalai ellen fordult. Belülről Vág Ottó és Faludi Szilárd támadták meg azzal, hogy burzsoá áltudományt művel, amerikai könyveket elemeztet, ahelyett, hogy a marxizmus-leninizmus alapján foglalkoztatná munkatársait. A szociológia gyanús tudománnyá vált már 1947-48 közt." (Cseh-Szombathy 2008:72) + 280 +
