Oldal 261 [261]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
Nem így van azonban a mai magyar faluban. Mivel a polgári átalakulás még nem ment
végbe, egyszerre fennáll a rendi és a polgári tagozódás. [...] Tehát egyszerre kétfajta
társadalmi rendszer is tagolja a magyar falu társadalmát, aminek az a következménye,
hogy a magyar falu nemhogy egyszerű társadalomszervezet lenne, hanem nagyon is
szövevényes. Alapnak mondható mégis a rendi tagozódás, azonban ezt át meg átjárja
a polgári osztályrétegződés, tehát végeredményben mindkét szerveződés osztja a falu
társadalmát. S ha ehhez hozzávesszük a falvak típusainak gazdag változatait, akkor
igazán nem mondhatjuk, hogy a magyar falu egyszerű társadalmi képlet. Van olyan
Jfalutípusunk, amely tökéletesen rendi szervezetű, van olyan, amely már tökéletesen
átalakult és köztük az átmenetnek végtelen változatai helyezkednek el [kiemelés tőlem
— D. Cs.]. (Erdei 1974/1940:146)
Erdei utoljára idézett gondolata alapján egy skála feszíthető ki, amelynek egyik
végpontjában a , tökéletesen rendi szervezetű" falu, másik végpontjában pedig a
,már tökéletesen átalakult", tehát a polgári falu áll (pontosabban, , segíthetnénk"
Erdeinek, a rendi és a polgári falu ideáltípusa). Erdei azonban — mint általában
— átgondolatlanul fogalmazott: nem hangsúlyozta, hogy ez a skála aszimmetri¬
kus, tehát a , rendi térfélen" sűrűsödés figyelhető meg, míg , polgári falu" ideál¬
típusához közeledve az empirikus példák hamar meg-, majd teljesen elfogynak.
,Már tökéletesen átalakult, polgárosult" település? Erdei elemzéseiben gyakor¬
latilag nem is találkozunk ilyennel.
Vegyük szemügyre például a Futóhomokot, Erdei 1944 előtti korszakának
legismertebb művét, az egyetlent, amelynek újramegjelentetését 1945 után en¬
gedélyezte. , Nincs Magyarországon mezőgazdasági kultúra, polgárosodási igény
és kulturális szintemelkedés, amely különb lenne e mezővárosokénál." (Erdei é. n./
1937:61) Látszólag egyértelmű kijelentés, szinte már a mezővárosi polgárosodás
dicshimnuszát várjuk, amit a szöveg egyes pontjain meg is kapunk... de, újra
meg újra sorakozik a számos , de."
Először is: a Futóhomokban Erdei egyértelműen megfogalmazta, hogy a pol¬
gárosodás modernizációs termék. Pontosabban, tett erre vonatkozó egyértelmű
célzásokat: ,,a mult [19.] század második felében a polgárosodás és kapitalizáló¬
dás kezdetén..." (Erdei é. n./1937:80.)! Máskor a korszakhatárt korábbra teszi,
41 Vagy, az alföldi híres , brandjeiről" állapítja meg, hogy ezek , mind olyan helyen teremnek, ahol
száz esztendővel ezelőtt még pusztaság volt..." (Erdei é. n./1937:73)
»A paraszti társadalom belső rétegződése a 18. és 19. század fordulóján kezdett kialakulni, amikor
a foglalások befejeződtek és városok, földesurak határuk birtokviszonyait véglegesen rendezték.
Ez a történeti oka és előzménye annak, hogy az alföldi parasztság életében a 19. század a
legnevezetesebb korszak s ez az egy század fejlődése különbözteti meg minden: nyugati paraszttól.
Ebben a században gazdasági alapjai szerint szétbomlott a nagyjában és egészében egységes
242
* 260 +