Oldal 260 [260]
5. AZ ELBUKÁSOK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA 1938 És 1948 KÖZÖTT
A magyar birtokos parasztság polgáriasodása félbemaradt. A vágy megvolt benne,
külsőségekben igyekezett is hasonulni, de nem volt lehetőség, hogy a polgári életben
érdekeltséget, részt és szerepet kapjon. [...] a parasztság átvette ugyan a polgári élet
némely külsőségeit, a szebb lakást, a polgári bútort, de használni már alig meri. A
külső formák átvételével nem történt benne igazi átalakulás. [...] megrázóan mély ösz¬
tön és elhatározás volt benne a polgáriasodás, [...] [del társadalmi viszonyaink között
mivé torzult ez a nagy vágy. Most se nem polgár, se nem paraszt, a népi közösséget
már csaknem elhagyta, s még alig-alig polgár. Sorsát az elkövetkezendő évtizedek
döntik el. (Féja 1937:66)
Az utoljára idézett szöveghez azonban egy lábjegyzet is tartozott: , Néhány ki¬
vételtől eltekintve (L. Makót)", majd — több mint száz oldallal — később Féja be
is mutatta a , hagymás" várost, ahol a polgárosodás , talán az egész Tiszavidéken
a legegészségesebb." (1937:182) Legalábbis, teszi hozzá, a módosabbak polgáro¬
sodása.
A makói Erdei, legjobb pillanataiban arra figyelmeztetett, hogy a polgárosodás
nem egy unilineáris folyamat, nem , egyszerű" átmenet egy bizonyos társadalmi
modellből egy másikba, hanem egymásra torlódó, különböző sebességű és átha¬
tó erejű részfolyamatok összessége. Az eredmény egy bonyolult szerkezet:
Rendi faluban a társadalom tömege jobbágyszerű paraszt s efölött igen vékony közve¬
títő réteg után következik az egyetlen vagy néhány családból álló úri rend. [...)]
A teljesen átalakult polgári faluban hasonlóképpen igen egyszerű a társadalom
rendje. Legalúl helyezkedik el a munkásság s földművelő és ipari munkás következik,
mely egyformán mezőgazdákból s egyéb foglalkozásúakból tevődik össze, s legfölül
van egy vékony polgári réteg a falu legnagyobb birtokú gazdáiból, értelmiségijeiből
és tekintélyesebb iparosaiból.
Ez a társadalmi szerkezet nagyon hasonló a városokéhoz, azonban annyival egy¬
szerűbb, hogy teljesen áttekinthető és kiki nagyon pontosan tudja benne a helyét.
(Erdei 1974/194.0:146)
Szerzőnk tehát két koherens modellt vázolt fel; ha egyik vagy másik maradékta¬
lanul érvényesül, akkor az akár még működhet is. De a magyar helyzet sajátos¬
sága éppen az, hogy a régi már nem, az új még nem működött. Folytatva az
idézetet:
Illyés a parasztság polgárosodásra legkevésbé esélyes rétegéből, az uradalmi cselédségből
származott. Vele szemben Erdei a másik véglethez állt közelebb, bár, mint látni fogjuk, végül ő
is megtagadta a paraszti polgárosodás lehetőségét.