Page 257 [257]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G politikai rendszerét és jogrendjét, a rendi társadalom tulajdonképpen mintegy kilenc évtizeddel később sem tűnt el - legalábbis ami a parasztság rendi kötöttségeit illeti. Erdei ezt ragadja meg a , befagyott hordó" metaforája segítségével: a hordóba fagyott vízről lepattantak a dongák és az abroncsok, de a jégtömb még mindig őrzi a hordó régi formáját, és nem akar elolvadni, hiába süti már régóta a tavaszi nap. A parasztrend megmaradását pontosan illusztrálja a hordóba fagyott víz példája [kiemelés tőlem - D. Cs.]. A télen át hordóba fagyott víz akkor is hordóalakú jég formájában marad együtt, ha az abroncsot és a dongákat leverik róla és a tavaszi nap melegen süt rá. Egyszer majd elolvad, de... föloldásához nem elég a hordó szétbontása, hanem állandó és kitartó napsütés kell hozzá. Tovább fűzve a hasonlatot, a magyar paraszt szilárd formába kövült tömbjének a föloldásához eddig csak annyi történt, hogy a dongák és az abroncsok egy része levált és al[z]... egyben maradó jég félig-meddig tavaszi napsütésbe került. A parasztságról leváltak a rendi jogszabályok és megváltozott körülötte a gazdasági-társadalmi légkör. Azonban sem a parasztságot körülvevő szabálykeretek nem változtak meg tökéletesen — ma is számtalan rendi konvenció érvényes a magyar társadalomban - sem a társadalom szerkezetisége nem alakult át tökéletesen — ma sem egészen polgári osztályszerkezetű a magyar társadalom. (Erdei 1980d/1942:142-143) Hajnal István megközelítése alapján?" Erdei tudatosítja, hogy a , maga idejében" a rendiség korántsem (csak) a parasztság kizsákmányolásáról szólt. A rendi parasztság mindig egy hosszas társadalmi-kulturális fejlődés terméke, amely a világ számos táján és számos korszakában ki sem alakult. A rendi parasztság alternatívája pedig tipikusan a földművesek gátlások nélküli kizsákmányolása, míg csak ritka, szerencsés esetekben találkozhatunk a tömeges és tartósan fennálló szabad paraszti állapot társadalmaival. Erdei azonban, mint az sajnálatosan gyakran ki is derül, nem történész, a múlt pedig, az ő korának közelmúltját is beleértve, csak a jelen szempontjából érdekelte. Márpedig mi jellemzi a , rendi parasztságot" a két világháború közötti korszakban? 237 Erdei a tágabb értelemben vett politikai mező érveit is felhasználja, miért a történésztől merített: , Hajnal elmélete ... még társadalmon kívül áll. Tudományosságunk, ill. intellektuális közvéleményünk egyik iránya vagy rétege sem fogadta be vagy használta föl elméletét, viszont egyik oldalról sem támadták meg úgy, hogy a visszautasítással a másik oldalra taszították volna. Ez az elmélet még szabad, még gazdátlanul lebeg társadalmunk felett. Éppen ezért még tiszta elmélet..." (Erdeit idézi Lakatos 1991:23)
