Page 257 [257]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
politikai rendszerét és jogrendjét, a rendi társadalom tulajdonképpen mintegy
kilenc évtizeddel később sem tűnt el - legalábbis ami a parasztság rendi kötött¬
ségeit illeti. Erdei ezt ragadja meg a , befagyott hordó" metaforája segítségével: a
hordóba fagyott vízről lepattantak a dongák és az abroncsok, de a jégtömb még
mindig őrzi a hordó régi formáját, és nem akar elolvadni, hiába süti már régóta
a tavaszi nap.
A parasztrend megmaradását pontosan illusztrálja a hordóba fagyott víz példája [ki¬
emelés tőlem - D. Cs.]. A télen át hordóba fagyott víz akkor is hordóalakú jég formájá¬
ban marad együtt, ha az abroncsot és a dongákat leverik róla és a tavaszi nap melegen
süt rá. Egyszer majd elolvad, de... föloldásához nem elég a hordó szétbontása, hanem
állandó és kitartó napsütés kell hozzá. Tovább fűzve a hasonlatot, a magyar paraszt
szilárd formába kövült tömbjének a föloldásához eddig csak annyi történt, hogy a
dongák és az abroncsok egy része levált és al[z]... egyben maradó jég félig-meddig
tavaszi napsütésbe került. A parasztságról leváltak a rendi jogszabályok és megválto¬
zott körülötte a gazdasági-társadalmi légkör. Azonban sem a parasztságot körülvevő
szabálykeretek nem változtak meg tökéletesen — ma is számtalan rendi konvenció
érvényes a magyar társadalomban - sem a társadalom szerkezetisége nem alakult át
tökéletesen — ma sem egészen polgári osztályszerkezetű a magyar társadalom. (Erdei
1980d/1942:142-143)
Hajnal István megközelítése alapján?" Erdei tudatosítja, hogy a , maga idejében"
a rendiség korántsem (csak) a parasztság kizsákmányolásáról szólt. A rendi
parasztság mindig egy hosszas társadalmi-kulturális fejlődés terméke, amely a
világ számos táján és számos korszakában ki sem alakult. A rendi parasztság
alternatívája pedig tipikusan a földművesek gátlások nélküli kizsákmányolása,
míg csak ritka, szerencsés esetekben találkozhatunk a tömeges és tartósan fenn¬
álló szabad paraszti állapot társadalmaival. Erdei azonban, mint az sajnálatosan
gyakran ki is derül, nem történész, a múlt pedig, az ő korának közelmúltját is
beleértve, csak a jelen szempontjából érdekelte.
Márpedig mi jellemzi a , rendi parasztságot" a két világháború közötti korszak¬
ban?
237 Erdei a tágabb értelemben vett politikai mező érveit is felhasználja, miért a történésztől merített:
, Hajnal elmélete ... még társadalmon kívül áll. Tudományosságunk, ill. intellektuális
közvéleményünk egyik iránya vagy rétege sem fogadta be vagy használta föl elméletét, viszont
egyik oldalról sem támadták meg úgy, hogy a visszautasítással a másik oldalra taszították volna.
Ez az elmélet még szabad, még gazdátlanul lebeg társadalmunk felett. Éppen ezért még tiszta
elmélet..." (Erdeit idézi Lakatos 1991:23)