Page 233 [233]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
is be akarta vezetni az állampolgárok munkakényszerének és vezénylésének intézmé¬
nyét. (Ungvary 2012:200-201)
s Végül, elfedte a rendszerváltást az ún. , zsidókérdés" kommunikálása és po¬
litikai felhasználása.
Fogalmi tisztázás: jómagam, ha esetleg nem is teszem idézőjelbe, akkor is ,az 1945
előtti antiszemita diskurzus" értelmében használom a , zsidókérdés" kifejezést.
Ilyen értelemben viszont a Horthy-kori, összefonódó nyilvános diskurzusok egyik
központi kérdéséről van szó;"" jellegzetes, hogy az előző fejezetben említett (6
4.3.4), a származása miatt nem sokkal később zsidónak minősített és halállal
végződő munkaszolgálatra besorozott Sárközi György is kijelentette: ,van zsidó¬
kérdés, és a maga helyén nem riadunk meg ennek a kérdésnek kemény megvilá¬
gításától sem"." De a leghatásosabb talán ismét Márai, aki a naplójában írta:
Hideg május. [...] Az emberekkel nincs mit beszélni. Mint ahogy részeggel vagy őrül¬
tekkel nem lehet vitatkozni: a magyar középosztály megőrült és berúgott a zsidókér¬
déstől [kiemelés tőlem — D. Cs.]. Az oroszok Körösmezőnél, az angolok és az ameri¬
kaiak Pest fölött, s ez a társadalom eszelősen és tajtékozva nem akar, nem tud másról
beszélni, csak a zsidókról. [...] A deportálások színhelye nem Mezopotámia, hanem
környékbeli téglagyárak s hasonló helyek... [laz embereket nap nap után] kergetik ki
lakásaikból, fosztják meg javaiktól, szabadságuktól, s végül bizonyosan az életüktől is
— a gyilkosok számára nem marad más megoldás!... Miért? Mert zsidók, mert , ellensé¬
gek", mert , idegenek", mert... s végül nincs válasz. Mert lehet. (Márai 1998/1945:156)
A korabeli európai totalitáriánus rezsimek nem , csak" egy-egy új politikai rend¬
szer, hanem új civilizáció, ,új ember" létrehozását is célul tűzték ki (vagy leg¬
alábbis ezt kommunikálták), amelynek elfogadása az egyének részéről elvileg
pszichés erőfeszítést, odaadást, megtérésszerű fordulatot követelt. Lehangolóan
sokan hajlandók is voltak ilyen megtérésre (vagy annak hihető szintű imitálásá¬
ra) is, de ennek azért ára volt, mind az össztársadalom morális, mind az egyének
pszichés szintjén. Magyarországon viszont az a tény, hogy az antiszemitizmus
(vagy a másik központi téma, a revízió) évtizedek óta a nyilvános diskurzusok
középpontjában állt, éppúgy megkönnyítette a középosztály jelentős részének
politikai átorientálódását, mint az, hogy ez az ideológia elvileg nem követelt
teljes világnézeti , átállást". Csak egy példa: a sztálinizmus nyíltan, a nácizmus
195 Gyurgyák 2001, főleg Trencsényi Balázs kitűnő recenziójával (2002) együtt.
196 Gállstván interjúja, Új Szellem, 1937/15, idézi, Ungvári Tamásra hivatkozva: Ungváry 2012:251.
+232 +