Seite 227 [227]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G Valójában a pusztai lányok kiszolgáltatottsága csak annyival lehet nagyobb a városi szolgálólányokénál, gépírónőkénél, amennyivel elzártságuk és műveletlenségük. Valószínű, ha valaki a gyári munkásnők helyzetének ismertetésébe fogna, az sem festhetne sokkal derítőbb képet. A pusztaiak megkötöttsége, igaz, erősebb. (Illyés 1993/1937:145) Illyés valószínűleg azért a szolgálólány kifejezését használta a korban általános cseléd(lány) helyett, nehogy olvasói összetévesszék a (házijcseléd kategóriáját a könyv központi fogalmával, az (uradalmi) cseléddel. Pedig ebben a korban a házicselédek egy százezres csoportot alkottak, amelynek tagjai, tipikusan falusi lányok, akik tipikusan néhány évig szolgáltak, tipikusan városi házakban, és ezért néhány évig halasztották a korban megszokott normákhoz képest a házasságkötést és gyerekvállalást. A mai, nyomasztóan elterjedt , bölcsesség" alapján: , mert a [cselédllányok a karriert választották a család helyett?" Hm, egyáltalán nem vicces. Mint ahogy az sem: ez a tömeges tradicionális női kiszolgáltatottság nyilván szerepet játszott abban, hogy a dualizmus korában és - az , Isten-haza— család" szlogent szívesen használó — Horthy-korban mindvégig magasabb volt a házasságon kívüli születések aránya, mint az állítólag , családellenes" kommunista korszakban. (Dupcsik 2015b:120, a 6. ábrán grafikusan ábrázolva) 4.5.4 Az önnön szemét kinyomó társadalom A Puszták népében Illyés zseniális módon jeleníti meg szolidaritását a cselédekkel, felháborodását az életüket jellemző viszonyok miatt, tárgyilagosságát időnként még a borzalmak leírásakor is — de nem viszi túlzásba a , politikai korrektséget", leírja a negatívumokat is. A fent említetteken kívül például az egymás között apróságok miatt kirobbanó állandó konfliktusokat vagy a koszt is. És mer hőseivel kapcsolatban ironikus is lenni. Kifürkészhetetlen utakon néha elképesztő jövendölések érkeztek az urak, a zsidók vagy egyszerűen az egész világ közeli bűnhődéséről. A cselédek bólintgattak, beletörődtek a dologba. Minél meseszerűbb volt a jóslat, annál inkább hitelt adtak neki. Előbb elhitték, hogy a világ egyik napról a másikra elpusztul, mint azt, hogy megváltozik. Beszédes néni egy fizetett szociológus meggyőződésével vallotta, hogy uraknak mindig kell lennie (kiemelés tőlem — D. Cs.], de azon a tavaszon, amikor a Halley-üstökös megjelent, nem vetett babot, mert őszre úgyis vége lesz mindennek. (Illyés 1993/1937:164) e 226 "
