Seite 227 [227]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
Valójában a pusztai lányok kiszolgáltatottsága csak annyival lehet nagyobb a városi
szolgálólányokénál, gépírónőkénél, amennyivel elzártságuk és műveletlenségük.
Valószínű, ha valaki a gyári munkásnők helyzetének ismertetésébe fogna, az sem
festhetne sokkal derítőbb képet. A pusztaiak megkötöttsége, igaz, erősebb. (Illyés
1993/1937:145)
Illyés valószínűleg azért a szolgálólány kifejezését használta a korban általános
cseléd(lány) helyett, nehogy olvasói összetévesszék a (házijcseléd kategóriáját a
könyv központi fogalmával, az (uradalmi) cseléddel. Pedig ebben a korban a
házicselédek egy százezres csoportot alkottak, amelynek tagjai, tipikusan falusi
lányok, akik tipikusan néhány évig szolgáltak, tipikusan városi házakban, és ezért
néhány évig halasztották a korban megszokott normákhoz képest a házasságkö¬
tést és gyerekvállalást.
A mai, nyomasztóan elterjedt , bölcsesség" alapján: , mert a [cselédllányok a
karriert választották a család helyett?" Hm, egyáltalán nem vicces. Mint ahogy
az sem: ez a tömeges tradicionális női kiszolgáltatottság nyilván szerepet játszott
abban, hogy a dualizmus korában és - az , Isten-haza— család" szlogent szívesen
használó — Horthy-korban mindvégig magasabb volt a házasságon kívüli szüle¬
tések aránya, mint az állítólag , családellenes" kommunista korszakban. (Dupcsik
2015b:120, a 6. ábrán grafikusan ábrázolva)
4.5.4 Az önnön szemét kinyomó társadalom
A Puszták népében Illyés zseniális módon jeleníti meg szolidaritását a cselédek¬
kel, felháborodását az életüket jellemző viszonyok miatt, tárgyilagosságát időn¬
ként még a borzalmak leírásakor is — de nem viszi túlzásba a , politikai korrekt¬
séget", leírja a negatívumokat is. A fent említetteken kívül például az egymás
között apróságok miatt kirobbanó állandó konfliktusokat vagy a koszt is. És mer
hőseivel kapcsolatban ironikus is lenni.
Kifürkészhetetlen utakon néha elképesztő jövendölések érkeztek az urak, a zsidók vagy
egyszerűen az egész világ közeli bűnhődéséről. A cselédek bólintgattak, beletörődtek
a dologba. Minél meseszerűbb volt a jóslat, annál inkább hitelt adtak neki. Előbb
elhitték, hogy a világ egyik napról a másikra elpusztul, mint azt, hogy megváltozik.
Beszédes néni egy fizetett szociológus meggyőződésével vallotta, hogy uraknak mindig
kell lennie (kiemelés tőlem — D. Cs.], de azon a tavaszon, amikor a Halley-üstökös meg¬
jelent, nem vetett babot, mert őszre úgyis vége lesz mindennek. (Illyés 1993/1937:164)
e 226 "