Ugrás a tartalomra
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
022_000030/0000

A magyar szociológiai gondolkodás története 1990-ig

  • Előnézet
  • PDF
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Szerző
Dupcsik Csaba
Cím (EN)
The History of the Sociological Imagination in Hungary until 1990
Tudományterület
Szociológia / Sociology (12846), Történettudomány / History (12970), Eszmetörténet, szellemtörténet, tudomány- és technikatörténet / History of ideas, intellectual history, history of science and techniques (12981)
Sorozat
Károli könyvek. Monográfia
Tudományos besorolás
monográfia
022_000030/0220
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 221 [221]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
022_000030/0220

OCR

DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G 4.5.3 Magyar alapmű - Puszták népe Folytatva az utolsó idézet egyik gondolatát, csak éppen kevésbé apokaliptikus hangon: a Puszták népe egyik legnagyobb erénye, hogy rámutat, hogy mennyi hagyományos másságkategória húzódik meg a , magyar nemzet" gyűjtőfogalma alatt. Mint például , a puszták népe", vagyis az uralmi cselédek, akik s hivatalosan a nagybirtokon dolgozó, ottani szolgálati lakásokban élő bérmunkások, s a gyakorlatban azonban egy kiszolgáltatott mezőgazdasági népesség, amelyet a feudalizmus és kapitalizmus legrosszabb elemeinek kombinálásával (és mindkettő jó elemeinek mellőzésével) zsákmányoltak ki, s s amelyet mélyszegénysége és kulturális , mássága" még a falusi szegénység más csoportjaitól is elkülönített. .:. Noha etnikailag magyarok" - érzi szükségesnek leszögezni az ebből a közegből származó, gyerekkorában , a pusztán" nevelkedett Illyés. Nem (csak) a korszellemnek tett gesztust — megharcolt ezért a szemléletért: A puszták népét, homályos, finnyás ösztönből vagy szégyenérzésből, sokáig nem is tekintettem a magyar nemzethez tartozónak. Gyermekkoromban sehogy sem tudtam azonosítani azzal a hősies, harcias, dicső néppel, amilyennek a magyart ott a pusztai iskolában tanultam. A magyar nemzetet valami távoli, boldog népnek képzeltem, s szerettem volna közte élni (kiemelések tőlem -— D. Cs.]; szomorú környezetemből úgy sóvárogtam utána, akár a mesék hősei után. Minden nemzetnek ragyogó eszménye van saját magáról, s én ezt az eszményt tartottam valónak, ezt hajszoltam, s egyre több eleven magyart kellett megtagadnom. Jóval később, külföldön, Németországban és Franciaországban kezdtem eszmélni; eszmélésem, nemzetfeletti elveim ellenére is, fájdalmas volt és megalázó. (Illyés 1993/1937:7-8) A cselédek kulturális mássága? Hát, hogyan nevezzük másként? s , A magántulajdonról például... a puszta egészen más véleményt formál... magyarán szólva lopnak, mint a pinty [kiemelés tőlem — D. Cs.]." (Illyés 1993/1937:24-25) Hiszen szinte minden , az urasagé” = mindenkié, azaz senkié, csak az intéző észre ne vegye. s ,...A magánéletük minden mozdulata ilyen, ilyen a hanghordozásuk, arcjátékuk, a gondolkodásuk. sAmíg egy béres megtörli az orrát, az félóra.x A e 220"

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
1867 px
Kép magassága
2670 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
1016.11 KB
Permalinkből jpg
022_000030/0220.jpg
Permalinkből OCR
022_000030/0220.ocr

Linkek

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Elérhetőség

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

eduId Login
Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde