Direkt zum Inhalt
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Suche
  • OA Kollektionen
  • L'Harmattan Archive
Deutschde
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Magyarhu
AnmeldenRegistrieren
  • Buch Übersicht
  • Seite
  • Text
  • Metadaten
  • Clipping
Vorschau
022_000030/0000

A magyar szociológiai gondolkodás története 1990-ig

  • Vorschau
  • PDF
  • Zeige Metadaten
  • Permanenten Link anzeigen
Autor
Dupcsik Csaba
Title (EN)
The History of the Sociological Imagination in Hungary until 1990
Field of science
Szociológia / Sociology (12846), Történettudomány / History (12970), Eszmetörténet, szellemtörténet, tudomány- és technikatörténet / History of ideas, intellectual history, history of science and techniques (12981)
Series
Károli könyvek. Monográfia
Type of publication
monográfia
022_000030/0220
  • Buch Übersicht
  • Seite
  • Text
  • Metadaten
  • Clipping
Seite 221 [221]
  • Vorschau
  • Permanenten Link anzeigen
  • JPG
  • TIFF
  • zurück
  • Weiter
022_000030/0220

OCR

DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G 4.5.3 Magyar alapmű - Puszták népe Folytatva az utolsó idézet egyik gondolatát, csak éppen kevésbé apokaliptikus hangon: a Puszták népe egyik legnagyobb erénye, hogy rámutat, hogy mennyi hagyományos másságkategória húzódik meg a , magyar nemzet" gyűjtőfogalma alatt. Mint például , a puszták népe", vagyis az uralmi cselédek, akik s hivatalosan a nagybirtokon dolgozó, ottani szolgálati lakásokban élő bérmunkások, s a gyakorlatban azonban egy kiszolgáltatott mezőgazdasági népesség, amelyet a feudalizmus és kapitalizmus legrosszabb elemeinek kombinálásával (és mindkettő jó elemeinek mellőzésével) zsákmányoltak ki, s s amelyet mélyszegénysége és kulturális , mássága" még a falusi szegénység más csoportjaitól is elkülönített. .:. Noha etnikailag magyarok" - érzi szükségesnek leszögezni az ebből a közegből származó, gyerekkorában , a pusztán" nevelkedett Illyés. Nem (csak) a korszellemnek tett gesztust — megharcolt ezért a szemléletért: A puszták népét, homályos, finnyás ösztönből vagy szégyenérzésből, sokáig nem is tekintettem a magyar nemzethez tartozónak. Gyermekkoromban sehogy sem tudtam azonosítani azzal a hősies, harcias, dicső néppel, amilyennek a magyart ott a pusztai iskolában tanultam. A magyar nemzetet valami távoli, boldog népnek képzeltem, s szerettem volna közte élni (kiemelések tőlem -— D. Cs.]; szomorú környezetemből úgy sóvárogtam utána, akár a mesék hősei után. Minden nemzetnek ragyogó eszménye van saját magáról, s én ezt az eszményt tartottam valónak, ezt hajszoltam, s egyre több eleven magyart kellett megtagadnom. Jóval később, külföldön, Németországban és Franciaországban kezdtem eszmélni; eszmélésem, nemzetfeletti elveim ellenére is, fájdalmas volt és megalázó. (Illyés 1993/1937:7-8) A cselédek kulturális mássága? Hát, hogyan nevezzük másként? s , A magántulajdonról például... a puszta egészen más véleményt formál... magyarán szólva lopnak, mint a pinty [kiemelés tőlem — D. Cs.]." (Illyés 1993/1937:24-25) Hiszen szinte minden , az urasagé” = mindenkié, azaz senkié, csak az intéző észre ne vegye. s ,...A magánéletük minden mozdulata ilyen, ilyen a hanghordozásuk, arcjátékuk, a gondolkodásuk. sAmíg egy béres megtörli az orrát, az félóra.x A e 220"

Strukturell

Custom

Image Metadata

Bild Breite
1867 px
Bild Höhe
2670 px
Bild Auflösung
300 px/inch
Dateigröße
1016.11 KB
Permalink zum JPG
022_000030/0220.jpg
Permalink zur OCR
022_000030/0220.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

AnmeldenRegistrieren

Benutzeranmeldung

eduId Login
Ich habe mein Passwort vergessen
  • Suche
  • OA Kollektionen
  • L'Harmattan Archive
Deutschde
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Magyarhu