Page 218 [218]
4. KÍSÉRTÉSEK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A HORTHY-KORSZAK ELSŐ SZAKASZÁBAN
ugyanakkor Németország lakossága szaporodott. Franciaország azóta gátat vetett a
bajnak. Olaszország mai nagyhatalmi helyzetét elsősorban lakossága most is tartó
gazdag növekvésének köszönheti. (Illyés 1933: o. n.)
Az adatok azonban ismét nem mindenben támasztják alá Illyés idézett erős
megállapításait: 1919 és 1933 között Olaszország 12,196-kal növelte népességét,
Franciaorszag 8,2%-kal, mig Németország 996-kal. Az idézett gondolatok azon¬
ban a diskurzus elemzése miatt nagyon is tanulságosak: mind a Mi-negativ, mind
az Ők-pozitív demográfiai pánik francia találmány, amelyet az 1870 és 1914
közötti korszakban fogalmaztak meg, éppen a németekkel kapcsolatban. Közis¬
mert, hogy Illyés — aki gyerekkora óta bevallott ellenérzésekkel viseltetett a
német nyelv iránt (Illyés 1993/1937:6—7) — a francia kultúrába beleszerelmese¬
dett,'** s éppen formálódó fiatal felnőtt korában töltött éveket Franciaországban.
Illyés 1933-ban már professzionális író volt, aki a Pusztulásban a , beszivárgó
német veszedelmet" mesteri kézzel kapcsolja össze a hitleri Harmadik Birodalom
jelentette veszéllyel. Először a nyelv szintjén — meg nem nevezett vendéglátójával,
nyilvánvalóan Fülep Lajossal folytatott diskurzusa azonban ezen a ponton szin¬
te már önparódiává válik:
Mert mi a nép? Másfél órai vita után érkeztünk el oda, hogy — bár vannak más ismérvei
is —, mégis csak a nyelv. Mi van a magyar nyelvvel? Olyan egyszerre legyintettünk,
jelezve a lemondást, hogy fölnevettünk. Alulról ez a német ék, fölülről az a méreg,
amit Pest äraszt a magyar nyelv szellemebe, mivel vegzödhetik ez? [...]
Nyelvében él a nemzet? Hát akkor már erről az oldalról is halálán van. [...] Elfelej¬
tettük az anyanyelvünket, — mondja diadallal. -— Magyarországon senki sem tud már
magyarul. Úgy beszélgetünk, mintha párbajoznánk s a hibák után szeretnénk megálla¬
pítani a szabályokat, mert csak a hibákat élezzük. De érezzük-e valamennyit? Lassan¬
ként belefáradunk és tehetetlenül, némán, izzadva ülünk a kertben, mint a némaságra
varázsoltak; szájjal-kézzel az ivást utánozva tudatom, hogy szomjuhozom. Elneveti
magát, de egyszerre még a nevetése is megtörik, hátha még ezt a széles hahaházást is
a németektől vettük át? (Illyés 1933: o. n.)
Egyáltalán nem olyan vicces, például a Pest , mérgező" hatásáról odavetett fél¬
mondat. A cikkben megjelent , nyelvfilozófia" azonban már gyakrabban kelt
mulatságos hatást, például: , idegen szavak is beolvadhatnak a nyelvbe, hajthat¬
nak olyan ősi sarjat, mint a ziffer-ből a szűrre ragadt cifra..." (Illyés 1933: o. n.)
A -cifra" (arab eredetű) latin jövevényszó, a magyarban és a németben egyaránt;
183 — ... nyolcéves koromban franciául társalogtam, az ököristálló mögött." (Illyés 1993/1937:32)
* 217 +