Page 148 [148]
4. KÍSÉRTÉSEK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A HORTHY-KORSZAK ELSŐ SZAKASZÁBAN
4.2 A SZOCIOLÓGIA, A , SZOCIOLÓGIA"
ÉS A SZOCIOGRÁFIA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
4.2.1 Az állami dominancia szociológiája
Szabari Vera írja egyik tanulmányában, hogy
az 1920-as években a társadalomtudományokon belül egy erőteljes, a progresszív előz¬
ményekkel szakító (nem egyszer ellenséges), államilag koordinált intézményesítési hul¬
lám [kiemelés tőlem — D. Cs.] indult el: 1924-ben létrehoztäk a Magyar Szociogräfiai
Intézetet, 1925-ben megtörtént a Társadalomtudományi Szakosztály átalakítása, a
Magyar Társadalomtudományi Egyesület újraélesztése, 1938-ban Táj- és Népkutató
Központ alakult, 1942-ben a budapesti egyetemen a szociológia egyetemi katedrát
kapott, Pécsett pedig 1940—44 között Weis István oktatott szociológiát. (Szabari
2015:50)
Sommásnak tűnik a megállapítás, de ez a két világháború közötti intézménye¬
sülő, államilag támogatott konzervatív szociológia intellektuálisan kevés hoza¬
dékkal járt. Ez a kezdetleges , tartalomelemzés" nem , bizonyít" semmit, de talán
több mint illusztráció: Weis István A mai magyar társadalom című művében
(1930) a társadalom kifejezés 69, a társadalmi 103 alkalommal szerepel — az
állam és képzett alakjai 140-szer. Ez nem egyszerűen terminológiai szőrszálha¬
sogatás: a modern társadalomtudományok egyik legalapvetőbb feltevése szerint
a társadalom saját mozgástörvényekkel bíró entitás, amelynek funkcionális
összefüggéseit nem az állam szolgálatából vezetjük le (6 1.1, illetve Szücs
1981:325), sőt, inkább fordítva, a modern, nem önkényuralmi rendszerekben az
állam legitimitását is az adja, hogy— legalábbis elvben — a társadalom érdekeit
szolgálja.
Talán túl nagy nekifutás, hogy az utolsó mondatban egy középkor-specialista
történészre hivatkozom. Szűcs Jenő azonban, nagy hatású Vázlat Európa három
történeti régiójáról című tanulmánya" nem titkoltan saját korára is reflektálva
úgy fogalmaz, hogy
ha a , nyugati értelmű társadalomfejlődésx gyökereit keressük (mint Bibó István
fogalmazott) vagy a Nyugat seredeti karaktervonásait" akarjuk kitapintani (ahogy
18 E sorok szerzőjére, első egyetemi őszén olvasva, revelatív hatást gyakorolt a mű. Amikor még
ugyanezen tanév végére Kádárt felfelé buktatták egy tényleges hatalommal nem bíró pozícióba,
a kibontakozó tárgyalásos rendszerváltás folyamatát ő is, mint számos korabeli megfigyelő, a
, nyugati társadalomfejlődés" nyomvonalára való visszatérésként értelmezte.
+ 147 +