Page 145 [145]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
igen jelentős számban orientálódtak akommunizmus felé, a magyarországi szín¬
téren pedig a zsidó származás csak az egyik olyan tényező volt, amely növelte az
ilyen típusú radikalizálódás esélyét — mely esély, összehasonlítva a zsidóság kora¬
beli létszámával, még mindig igen csekély maradt. Arról nem is beszélve, hogy
, nem kellett" zsidónak lenni ebben a korban sem a szélsőbaloldali radikalizálódás¬
hoz — a politikusokénal itt és most sokkal érdekesebb Erdei Ferenc példája (c 5.3)
s Mint láttuk (c 3.1.3), 1096 fölé nőtt az erős, de csak parlamenten kívüli
politikai párttal rendelkező munkásosztály létszámaránya;
s alassan haladó asszimiláció ellenére a dualizmus utolsó népszámlálásának
(1910) idejére a magyar ajkúak aránya még Horvátországot nem számítva is
alig nőtt 5096 fölé; a nemzetiségek ráadásul egyre jelentősebb középosztály¬
lyal rendelkeztek, egyre nagyobb hatást gyakoroltak rájuk egyes környező
országok vagy a cseh nacionalizmus.
+ A parasztság részaránya folyamatosan csökkent, de még mindig a népes¬
ség mintegy kétharmadát tette ki, és e tömeg nagyobb részének nem volt a
megélhetéséhez szükséges elegendő földje (legnagyobb alcsoportjának pedig
egyáltalán nem volt földje); ráadásul az iskolázottság kiterjedése, a nyilvá¬
nosság megváltozása, az amerikai kivándorlás közismertté vált alternatívája
(3.3.2) egyre kevésbé fogadta el magától értetődően a földhiányból fakadó
tömeges mélyszegénységet.
s Csak ilyen homályosan tudom megfogalmazni, de az általános politi¬
kai bölcsességet, realitásérzéket is rombolta" a dualista rendszer alap¬
paradoxonának hatása. Arról van szó, hogy Magyarországon éppen a magyar
ajkúak között volt a legerősebb az ellenzék bázisa, miközben a nem-magyar
nemzetiségiek éppúgy, mint a külföld, a magyarokat tartották a dualizmus
fő nyertesének. Méghozzá teljes joggal: nem Kossuth Kasszandra-jóslata vált
valóra 1918 végén és utána, hanem Deák józan figyelmeztetése, mely szerint
a történelmi Magyarország nem maradhat fenn a nemzetiségek és a kör¬
nyező birodalmak között a Habsburg Birodalom kereteinek összetörésével.
124 Mint cseppben a tenger, mutatja ezt az intellektuális színvonalsüllyedést Edmund Gleise von
Horstenau osztrák tábornok visszaemlékezése: , [A Monarchia felbomläsänak hireitöl] lesüjtva
ültem a főhadiszálláson, amikor Okolicsányi László, az elnöki osztályhoz beosztott tartalékos
tiszt — foglalkozására nézve [függetlenségi] képviselő — hozzám lépett, és félig gyászosan, félig
együttérzőn, félig diadalmasan közölte: x3Ti osztrákok szegény ördögök vagytok, nektek végetek
van.x Kíváncsian kérdeztem: sMiért csak nekünk, Magyarországnak miért nem?x Egészen
meglepődve nézett rám, majd elnevette magát: sCsak nem hiszed, hogy a végén Wilson az
ezeréves magyar határokhoz is hozzá merne nyúlni?" (Idézi Bihari 2014:227-228)
* 144 +