Oldal 144 [144]
OCR
4. KÍSÉRTÉSEK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A HORTHY-KORSZAK ELSŐ SZAKASZÁBAN s, amíg a többi nemzetiségnek szinte nem volt érdemleges számú értelmisége és középosztálya; és s amíg a népesség túlnyomó többségét alkotó parasztság alapvetően alternatívátlannak látta, és így elfogadta a rendi korszakból örökölt hatalmi és egyenlőtlenségi viszonyokat. A dualista korszak fél évszázada alatt azonban olyan folyamatok indultak be, amelyeket a háború csaknem fél évtizede rendkívüli mértékben felgyorsított: s feszültségek támadtak a középrétegeken belül, amelynek politikai artikulálásában végül" az antiszemitizmus bizonyult a , legsikeresebbnek". Korántsem mellesleg: a középosztály egyes fiatalabb, kevésbé integrálódott és tipikusan frontot is megjárt tagjaira pedig akommunizmus gyakorolt befolyást. E csoport tagjai között erősen felülreprezentáltak voltak a zsidó származásúak, ezért ez vált az antiszemita diskurzus egyik fontos , érvévé". Ugyanakkor egyesek számára a felülreprezentáltság elemzési kísérlete, akár puszta említése is ,,antiszemitizmusnak" minősíthető; — itt csak említem a 2010-es évek elejének mérhetetlenül lehangolö Gerö-Romsics-,vitäjät”.'”” Velemenyem szerint a felülreprezentáltság megemlítése, akár elemzése Jem tekinthető kapásból antiszemitizmusnak, sőt: szakmai szempontból dilettáns hibának, politikai/morális szempontból elfogadhatatlannak tartanám, ha ennek tematizálását ,átengednénk" az igazi antiszemitáknak."?? Korabeli olasz, német vagy cseh nem-zsidó értelmiségiek 221 Az antiszemitizmus egy dualizmus korabeli hulláma (Kövér 2011, recenziója: Dupcsik 2011) után, mint Bihari Péter remek könyve (Lövészárkok a hátországban) bizonyítja, az antiszemitizmus 1944-ben tetőző új hulláma egyáltalán nem a semmiből jelent meg, kizárólag az 1919-es fejleményekre reagálásul (lásd a főszöveg következő bekezdését is). Az antiszemita feszültségkeltés az első világháború ideje alatt folyamatosan egyre erősebbé vált. (Bihari 2008, recenzióját lásd Dupcsik 2009b) Bar voltak ilyen terveim, az elemi életösztön megnyilvánulásaként végül nem próbálkoztam a nvita” elemzésével. A számos, és egészében véve mégis oly terméketlen reflexióból itt és most, némileg önkényesen csak Halmos Károly korszerűtlenül józan gondolataira hivatkozom. (2015:25-26) Igaz, az ilyen tämadäsok nem „törvenyszerüek”. Bolgär Däniel PhD-disszertäciöjära nemileg zavartan hivatkozom, hiszen egyik opponenseként a publikálás elvetését javasoltam. Talán ez is szerepet játszott abban, hogy , a szerző kérésére az értekezés teljes terjedelmében elektronikusan nem, kizárólag nyomtatott példányként tekinthető meg az ELTE Egyetemi Könyvtárában" (http:// doktori.btk.elte.hu/hist/bolgardaniel/diss.pdf). Az elektronikusan is hozzáférhető tézisekből is kiderül ugyanakkor, hogy a szerző ,a zsidók és keresztények [sic! — D. Cs.] közti társadalmi egyenlőtlenség" kérdésével foglalkozik, vagyis azzal, hogy , miért alakult ki a jellegzetes zsidó siker" (Bolgár 2014:3), olyan módon, hogy témavezetője, Gerő András ezt ne kifogásolja. 12: 19 12: œ * 143 +
