Oldal 145 [145]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G igen jelentős számban orientálódtak akommunizmus felé, a magyarországi színtéren pedig a zsidó származás csak az egyik olyan tényező volt, amely növelte az ilyen típusú radikalizálódás esélyét — mely esély, összehasonlítva a zsidóság korabeli létszámával, még mindig igen csekély maradt. Arról nem is beszélve, hogy , nem kellett" zsidónak lenni ebben a korban sem a szélsőbaloldali radikalizálódáshoz — a politikusokénal itt és most sokkal érdekesebb Erdei Ferenc példája (c 5.3) s Mint láttuk (c 3.1.3), 1096 fölé nőtt az erős, de csak parlamenten kívüli politikai párttal rendelkező munkásosztály létszámaránya; s alassan haladó asszimiláció ellenére a dualizmus utolsó népszámlálásának (1910) idejére a magyar ajkúak aránya még Horvátországot nem számítva is alig nőtt 5096 fölé; a nemzetiségek ráadásul egyre jelentősebb középosztálylyal rendelkeztek, egyre nagyobb hatást gyakoroltak rájuk egyes környező országok vagy a cseh nacionalizmus. + A parasztság részaránya folyamatosan csökkent, de még mindig a népesség mintegy kétharmadát tette ki, és e tömeg nagyobb részének nem volt a megélhetéséhez szükséges elegendő földje (legnagyobb alcsoportjának pedig egyáltalán nem volt földje); ráadásul az iskolázottság kiterjedése, a nyilvánosság megváltozása, az amerikai kivándorlás közismertté vált alternatívája (3.3.2) egyre kevésbé fogadta el magától értetődően a földhiányból fakadó tömeges mélyszegénységet. s Csak ilyen homályosan tudom megfogalmazni, de az általános politikai bölcsességet, realitásérzéket is rombolta" a dualista rendszer alapparadoxonának hatása. Arról van szó, hogy Magyarországon éppen a magyar ajkúak között volt a legerősebb az ellenzék bázisa, miközben a nem-magyar nemzetiségiek éppúgy, mint a külföld, a magyarokat tartották a dualizmus fő nyertesének. Méghozzá teljes joggal: nem Kossuth Kasszandra-jóslata vált valóra 1918 végén és utána, hanem Deák józan figyelmeztetése, mely szerint a történelmi Magyarország nem maradhat fenn a nemzetiségek és a környező birodalmak között a Habsburg Birodalom kereteinek összetörésével. 124 Mint cseppben a tenger, mutatja ezt az intellektuális színvonalsüllyedést Edmund Gleise von Horstenau osztrák tábornok visszaemlékezése: , [A Monarchia felbomläsänak hireitöl] lesüjtva ültem a főhadiszálláson, amikor Okolicsányi László, az elnöki osztályhoz beosztott tartalékos tiszt — foglalkozására nézve [függetlenségi] képviselő — hozzám lépett, és félig gyászosan, félig együttérzőn, félig diadalmasan közölte: x3Ti osztrákok szegény ördögök vagytok, nektek végetek van.x Kíváncsian kérdeztem: sMiért csak nekünk, Magyarországnak miért nem?x Egészen meglepődve nézett rám, majd elnevette magát: sCsak nem hiszed, hogy a végén Wilson az ezeréves magyar határokhoz is hozzá merne nyúlni?" (Idézi Bihari 2014:227-228) * 144 +
