Oldal 143 [143]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G 4.1.2 Összeomlásaink Jaroslav Hasek zseniális regényének hőse Svejk, a , derék katona" (1977) az első világháború kitörésekor olyan túljátszott lelkesedéssel hirdeti , hazafias" lelkesedését a Habsburg uralkodó és birodalma iránt, hogy ezt a legtöbben paródiába rejtett kritikának tekintik — s tulajdonképpen joggal. A regényben az Osztrák-Magyar Monarchia - és benne a történelmi Magyarország is — egy korhadt, összeomlásra ítélt államként jelenik meg, amelyet intézményesült szenilitás és az ostobán bürokratizált erőszak jellemez. Az 1990-es évek elején írtam egy beadandó dolgozatot Hasek magyarságképe címmel. A tanár úr — talan nem fog beperelni, ha elárulom: Csepeli György volt — gyorsan beírta a jelest, " megdicsérte, de közben egy gyors kritikai megjegyzést is megeresztett: , látom, nem engeded el benne a kezeket". , Természetesen" nem volt alkalmam elmagyarázni, hogy szerintem éppen ellenkezőleg: a túlkorosként kezdett egyetem előtti életkorszakomban magától értetődőnek tekintettem egy olyan szellemi tradíciót, amelybe szervesen illeszkedett a haSeki (torténelmi) társadalomkép, és amelyet éppen diákkoromban kezdtem kritikai felülvizsgálat alá venni. E kritika azonban - s ezt inkább szerencses fordulatnak tartom — nem radikalizälödott. Rövidre zárva: nem tartom az Osztrák-Magyar Monarchiát, és benne a történelmi Magyarországot , korhadt, bukásra ítélt népek börtönének", de nem jutottam el a másik végponthoz sem, hogy ez egy tökéletes, harmonikus világ lett volna, amelyet kizárólag a külső erőszak vert szét. Az 1848 és 1867 között kínkeservesen kiharcolt/kialkudott politikai szerkezet sok kortárs számára váratlan módon stabilnak bizonyult, az ár viszont a politikai szerkezet merevsége volt. Éppen ezért, a gazdaság és kultúra fél évszázadon át tartó virágzása nemcsak erősítette, de gyengítette is a birodalmat. Magyarországra fókuszálva: olyan rendszer működött, amely működőképes volt addig, s amíg az elit és a középrétegek döntő többsége egyrészt a túlnyomórészt magyar identitású és viszonylag népes nemességből és a hozzájuk kulturálisan igazodó elemekből (együtt, a korszak végén: úri középosztály), másrészt a fennálló keretek elfogadására, az integrációra, gyakran akár az asszimilációra leginkább hajlandó németek (majd idővel a zsidók) köreiből került ki; 120 A mai diákok kedvéért: akkor még kis könyvecske formájában létezett az ún. index, amelybe kézzel kellett beírni a felvett tárgyakat, majd a teljesítést is. * 142 +
