Page 135 [135]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
a ,városi" nép előtt az ő angol szavaival is, — nekem is mutattak egy , jó angol" hírében
álló munkást, a ki azonban a , cool" szón kívül egyebet nem tudott mondani. Meg kell
írnom végül, hogy egyik liptómegyei faluban hallottam azt a különös okát a hazavágyó¬
dásnak, a melyhez hasonlót két világrészben nem találtam, nevezetesen arra a kérdé¬
semre, hogy miért jött vissza Amerikából, emberem igyen válaszolt: — , Mert ott kétszer
is kellett naponként húst ennem, azt pedig nem lehet kibírni." (Hegedűs 1899:65)
Haha. Hegedűs mintha kényszeresen rosszat akarna mondania a jelenségről; pl.
ha olyan településekről van szó, ahol , bizony nem veszett el a dollár ereje", ott,
ha mást nem, akkor az , itthon hagyott asszonyok erkölcstelenségét" (Hegedűs
1899:66--67) emliti.
A fenti idezetben azonban az ilyen kiszöläsoknäl is erdekesebb, hogy Hegedüs
az amerikai közegnek tulajdonítja a szlovák nacionalizmus erősödését (és tünet¬
értékű módon , pánszlávizmusnak?" nevezi azt). A korabeli magyar elit és politi¬
záló középosztály általános önáltatása volt, hogy nem vették észre: a korabeli
nemzetiségi identitáspolitikára a leginspirálóbb hatást éppen a magyar identi¬
táspolitika 1867 utáni sikere gyakorolta; a siker kifejezést a korabeli magyar el¬
lenzék egy része idézőjelbe tette volna, de a nemzetiségiek soha. (Dupcsik 2019)
A hosszúra nyúlt tanulmány utolsó előtti bekezdése váratlanul új szempontot
hoz napvilágra:
Tanulságunk összefoglalva az, hogy míg a magyar középosztálya vagy épen a fölötte ál¬
lók régi közönyükbe és conservativ nyugalmukba vannak bele öregedve, azalatt a legfris¬
sebb ország legfrissebb eszméit hozzák haza azok, kik alattok élnek és mozgolódásukkal
mutatják, hogy ők modernebbek és fiatalabbak akarnak lenni, mint a középosztály. A
középosztályra nézve életveszedelmet jelent ez, s a középosztály ezt nem akarja észre
venni. Veszteni való idő nincs sok s azért minden napra és minden emberre szükség van,
hogy a középosztály megnyíljék a modern eszméknek és ne engedje a természet rendje
ellenére megelőztetni [kiemelések tőlem - D. Cs.] magát. (Hegedűs 1899:101)
A 101. oldalig kell várni, hogy kiderüljön: Hegedűs világképében a , Magyarország
számára rossz" - , a korabeli magyar középosztály számára rossz".
Csak egyetlen, de talán nem mellékes kiegészítést tennék a szóban forgó cikk¬
hez: 1905-1907-ben a Magyországról kivándorlók 95,196-a földműves, napszámos,
segédmunkás vagy cseléd volt — 0,396-a pedig értelmiségi. (Puskás Juliannát"
idézi Léderer 1991:117)
14 Puskás Julianna: Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban 1880-1940, Budapest, Akadémiai,
1982.
+ 134 +