3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN
Az amerikai magyarok életének leírásakor időnként valami érthetetlen, lefojtott
ingerültséget érzékelhetünk a szerző részéről, aki még a patrióta irányultságú
civil társadalmi megnyilvánulásokat is ,,extrémként” stigmatizalja:
... az egyesületi mozgalomnak az a túltengése, a mely az új világban sokszor oly hó¬
bortos szélsőségekbe téved... mindezek koronája pedig Cleveland, a hol 15-16 külön¬
féle társulatot emlegetnek. Itt épült néhány vagyonosabb kivándorlónk összeadott
pénzéből a , Magyarház" is, azzal a czéllal, hogy nagytermében a magyar gyűlések,
mulatságok otthont leljenek! (Hegedűs 1899:30—31)
Clevelandben ,a jólét jeleit is többször láthatám" (Hegedűs 1899:35), ismeri el
Hegedűs, de az általánosítás szintjén inkább a negatívumokat hangsúlyozza:
»kivandorlottjaink haromnegyedrésze az atlagos amerikai »standard of life«-nak
alatta marad." (Hegedűs 1899:25) Konzekvens szociológiai gondolkodással ezen
adathoz azt a kérdést lett volna érdemes hozzátenni:
s és a magyarországi átlagos , standard of life"-hoz képest hogyan éltek a ki¬
vándoroltak?
s Valamint: vannak-e különbségek pl. annak alapján, hány éve élnek az USA-ban?
.Miért vándorolnak ki az emberek Amerikába? Bizonyára ez a kérdések kérdése."
(Hegedűs 1899:61) Valóban az. De nézzük a folytatást, ezúttal már a Felvidékről:
A völgy teljes a nagy nyomorúságtól, s az intransigens nagyuradalom, az erdők pusz¬
tulása és az ipar hiánya, az üzérkedők fondorkodásaival együtt oly tökéletessé teszi a
szegénységet, hogy a népesség szinte physikai kényszerűséggel ömlik ki a hegyeken —
Amerikába. Kell-e még több ok arra, hogy itt , kivándorlási viszketeg" teremjen, kell-e
az olyan faluban, a hol , állami malacznak" mondták a koczát, mert minden állatjukat
adóba adják. [A jómódúbb Tarnóczon a kivándorlók] legtöbbje két év múlva ismét
visszajön, hoz vagy 500 forintot, a mivel azután tisztességesebben rendezi be lakását
— nem tgy, mint a trencséniek, — úgy hogy a házak egyharmada litt, Tarnöczban]
kőből van s bennök képeket, poharakat, főként pedig tűzoltó diplomákat találunk.
(Hegedtis 1899:63-64)
Akkor miért , baj" a kivándorlás? Számos ok miatt:
Természetes, hogy a kivándorlásnak visszahatása is más itt; még pedig — amunkabére¬
ket egyelőre nem tekintve — kettős. Tudniillik egyrészt a pánszlávizmust az önérzetes
tót az amerikai egyletekből hamar magára kapja és hazahozza, másrészt pedig tetszeleg