Page 121 [121]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
sajnálkozni lehet az eszme- és intézménytörténeti folytonosság ezt követő meg¬
szakadása miatt).
Braun két hétig élt az Arad megyei román faluban, Csicséren, "? amelyet gye¬
rekkora óta ismert, és ahol őt is jól ismerték. Kialakult az a termékeny szituáció,
hogy sikerült felkeltenie az adatközlők érdeklődését is. (Igaz, nem volt olyan naiv,
hogy azt higgye, , befogadták" — ezt egyrészt letelepedett, beköltözött parasz¬
tokkal sem szokták , elsietni", "? másrészt, később bevallja: sok csicséri azt hitte,
hogy az ő kérdezősködésének is egy tervezett adóemelés mértékének kipuhato¬
lózása a valódi célja, Braun 1913:704).
A román paraszt közlékeny természetű és általában szereti a társaságot... gyakran
bejöttek szobámba és nem ritkán többet kérdeztek tőlem, mint én tőlük. Sőt mi több,
bárkinek a házába bemehettem, bármit kérdezhettem tőlük, nem sértődtek meg érte.
(A német vagy magyar paraszt ilyesmit aligha tartana természetesnek, ők bizonyos
regard-ot várnak el.) [...] Házigazdám egy jobbmódú, de nem gazdag paraszt volt,
mintegy 45 éves. Gyerekek bőven voltak a ház körül, vendégek is jöttek, sőt éppen
cséplés ideje lévén, napszámosok is szaporították a házbeliek számát.
. . parasztházban laktam, ott aludtam, étkeztem és lehetőleg ott is töltöttem az időt.
(Mindez különösen Szegedfelsőtanyán volt megvalósítható.) Ez igen helyes eljárásnak
bizonyult, mert a paraszt életének közvetlen közelből való látása sok téves nézetet osz¬
lat el. Nem egy esetben volt alkalmam arról meggyőződni, hogy a parasztház belsejét
még a falun lakó középosztályhoz tartozó sem ismeri. Más kutatók esetleges tanul¬
ságára említem, hogy tapasztalatom szerint mily magatartás mozdítja elő a helyes
adatok gyűjtését, aminek alapföltétele a környezet bizalmának megnyerése. (Braun
1913:548 és 546)"
Braun tehát amatőr, de jó érzékkel ellensúlyozza képzésének hiányosságait.
Ösztönösen tudja, hogy nem szabad vitatkozni az adatközlővel, hogy egyszerű
tényekre kérdezzen rá, ne bonyolult mérlegelést igénylő kérdésekre, és hogy ne
etnográfiai kuriózumokat keressen, mert vizsgálata számára minél mindennapibb
egy jelenség, annál fontosabb:
12 Valamint három hétig a Szeged külterületéhez tartozó Felsőtanyán is, de a publikációban erre
csak néhány utalást tesz. (Braun 1913:548)
13 Az 55. kérdésre adott válaszból: , Van egy jómódú és tekintélyes ember, aki 22 év előtt a Bánságból
jött, és akiről, ha községi tisztségek betöltéséről van szó, így beszélnek: Jó ember, okos ember,
de jövevény (vinitura).” (Braun 1913:694-695)
104 A két bekezdés sorrendjét felcseréltem.
e 120"