Page 71 [71]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
A teljesítménynek és az úttörő jellegnek kijáró elismerésem ellenére sem kí¬
sérlem meg a 350 oldalas mű részletes elemzését. A könyv tartalmilag ugyanis
nem kapcsolódik
s sem a korabeli nemzetközi protoszociológiához (szerzője kiadatta ugyan
angolul is, de érdemi figyelmet nem sikerült kiváltania),
s sem saját korának magyar prototársadalomtudományi diskurzusához,
s sem pedig az őt követő korszak magyar protoszociológájához.
Szeretném azonban elkerülni, hogy olvasóimban az maradjon meg, hogy Pulszky
egy teljesen érdektelen, , poros" szerző; ezt a benyomást (írásainak egy rövid
válogatásán túl, 1999) remélhetőleg eloszlatja a következő rövid kis írás.
2.3.2 A munkáskérdés felemelkedése 1. -— egy elméleti kitekintés
A munkáskérdés Magyarországon nem honi iparczikk, hanem behozott termény. A
mennyi van belőle, nem saját talajunkból nőtt, hanem külföldről vándorolt be hozzánk
— kezdi A munkáskérdés első soraiban. (Pulszky 1890:3) Ilyen gondolatokat sokan
fogalmaztak meg, már akkor is, majd a következő százharminc év során is, de
rendszerint azzal a szándékkal, hogy a kérdést bagatellizálják és/vagy a célból,
hogy a munkásságot mintegy szimbolikusan is eltávolítsák a magyar rögvaló¬
ságtól. Pulszky azonban rögtön így folytatja:
De ezen nincs mit örülnünk, és nincs is okunk azt hinni, hogy ezért kevésbé komoly,
vagy könnyebben volna megoldható mint másutt. (Pulszky 1890:3)
A munkásságot, és így a munkáskérdést is a nagyipar szüli, márpedig, szögezi le
Pulszky, a nagyipar megteremtése/megerősítése Magyarország számára szükség¬
szerű, mind a nemzetközi pozíciónk, mind pedig belső viszonyaink miatt:
s ennek hiányában ugyanis lemaradunk a nemzetek versenyében; illetve
s mivel másképp nem lehet eltartani a gyarapodó népességet.
Pulszky indirekt igazolását jelenti, hogy ezután ívelt fel a tengerentúli kivándor¬
lás: az első világháborúig a Magyar Királyság mintegy kétmillió polgárából lett
migráns. Nem csoda, hogy kivándoroltak, hiszen változatlanul több millió em¬
ber próbált mezőgazdaságból megélni, miközben sem elegendő földdel, sem
+ 70 +