Page 70 [70]
2. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 19. SZÁZADBAN
Pulszky megkülönbözteti a társaság és társadalom fogalmait, de nem igazán tud
mit kezdeni a saját megkülönböztetésével: míg a fogalompár első tagja megle¬
hetősen körvonalazatlan, általános, utóbbi lényegesen konkrétabb kifejezés.
Hasonlóképp problematikus egy másik, Pulszky által fontosként kezelt tudo¬
mányelméleti tipológiája: eszerint a társadalmiság egész tartományát , a társa¬
dalmi tudomány (sociologia) állapítja meg, amely...
.
erkölcstanra,
+ kôzgazdasägra,
+ jog- és 4llambôülcsészetre és
s politikára
oszlik." (Pulszky 1885:14) , Mind a négy tudomány tárgya közös, a mennyiben
azt az emberi cselekvőség viszonyai képezik a társadalomban..." (Pulszky 1885:34)
Így már jobban érthetővé válik az Emmer által leírt megjegyzés: Pulszky a
szociológia alatt egy gyűjtőfogalmat értett, nem egy konkrét tudományt.
A vaskos könyvben egyébként a szociológia (sociologia) fogalmat csak az idé¬
zett egyetlen szöveghelyen használta, míg a , társadalmi tudomány" szóösszeté¬
telt csak az első harminc oldalon tizenegy alkalommal — majd a 31. oldalon fe¬
jezetcímbe emeli ki.
Hogy e gyűjtőfogalmon belül mi az erkölcstan, a közgazdaságtan és a
politika(l(tudomány,) feladata, az nyilván nem okozhat nagy meglepetéseket — de
mi a Pulszky által művelt diszciplináé (a jog- és állambölcseté)?
...külön tudománycsoport az, a mely a társadalom és tagjai közt cselekvésük terére
és eljárásuk alakjára nézve keletkező viszonyok törvényeit tartalmazza. Ez a jog- és
állambölcsészet; és azon kérdések, hogy mennyire terjedhet az ember gyakorlati sza¬
badsága, minő viszonyok közt állhat fenn a társadalom, mely törvények uralkodnak e
viszonyok fölött, és minő társadalmi alakzatok s minő intézmények lehetségesek, hogy
miben áll és miként marad fenn a társadalom egyensúlya, és minő elvekre vezethető
viszsza a létező intézmények változatossága: megoldásukat a társadalmi együttlét,
feltételeinek és alakjainak e tudományában lelik, a mely ennél fogva a társadalmi
tudományok körében hasonló helyet foglal el, mint a minőt a mechanikában a statika
tölt be. (Pulszky 1885:33-34)
Leegyszerűsítve: ez a mai felfogásunk szerinti szociológia — csak Pulszky nem
így nevezte.
+69 +