Seite 62 [62]
2. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 19. SZÁZADBAN
Nem túl szerencsés elnevezésükkel szemben éppen hogy nem központosított,
, diktatórikus" államhatalmat akartak, hanem népképviseleti országgyűlést és
az ennek felelős minisztériumot (kormányt). Ellenezték, hogy a vármegyéknek
jogukban álljon akadályozni a törvények végrehajtását és a kormány működését.
A liberális főerők ezzel szemben azt hangsúlyozták, hogy korukban csak a
vármegyei autonómia, illetve a vármegyékben politizáló köznemesség alkotta az
ellenzéki politika bázisát. Amikor 1843—44-ben elvették Kossuthtól a Pesti Hír¬
lapot, akkor az ,,oszd meg és uralkodj” elv alapjan a centralistak szerkeszthették,
s ők kezdetben vitát is indítottak a liberális főerők ellen. S bár színvonalas érve¬
lést folytattak, elvtelen, személyeskedő odavágások nélkül, a közvélemény ezt
ugyanoly kevésbé értékelte, mint mondjuk a 21. század elején, a lap példányszá¬
ma hamarosan a tizedére is csökkent. Miután mindkét oldalról felismerték né¬
zeteik rokonságát, az udvar megosztó szándékait, és politikai egymásra utaltsá¬
gukat, 1845 végén a centralisták és a liberális főerők szövetséget kötöttek. A Pesti
Hírlap ismét teret adott többféle liberális ellenzéki nézetnek.
Eötvös József a Batthyány-kormányban kultuszminiszter (vallás- és közokta¬
tásügyi miniszter) lett. Az 1848. szeptemberi fordulat után" lemondott, elhagy¬
ta az országot, s Münchenben élt néhány évig. Amikor (1853-ban) hazatért,
kezdetben tudománnyal, tudományszervezéssel és irodalommal foglalkozott,
1861-től tért vissza a politikai életbe. A kiegyezés után ismét kultuszminiszter?"
lett. Manapság oly nagyra tartott tevékenysége a maga korában , természetesen"
politikai támadások kereszttüzébe került, és talán ettől sem függetlenül megbe¬
tegedett, majd meghalt.
Eötvös , szociológiai" főműve a Bécsben 1851-ben, illetve Pesten 1854-ben
megjelentett A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra (a
későbbi kiadásban: az államra, 1981). Bár szerzője tagadta (Kupa 2012:147—148),
eredetileg valószínűleg németül írta mindkét kötetet, és csak utólag fordította
magyarra; nem véletlen, hogy az 1981-es újra-megjelentetés alkalmával Oltványi
Ambrus a német kiadásból indult ki. (Kupa 2012:191—192) Bár sokat vitatkoztak
róla, tény, hogy a maga korában keltett bizonyos nemzetközi figyelmet is.
56 Jellasics horvát bán seregei, nyilvánvaló bécsi támogatással, támadást indítottak a forradalom
után hatalomra került pest-budai kormány ellen. A legtöbb miniszterrel együtt Batthyány Lajos
miniszterelnök vagy Deák Ferenc igazságügyminiszter is lemondott (zárójelben: néhány hónappal
később mindkettőjüket letartóztatták, de míg Batthyány-t kivégezték, Deákot szabadon engedték,
és így tudott később az 1867-es kiegyezés kulcsfigurájává válni). 1848 szeptemberében a végrehajtó
hatalom gyakorlatilag Kossuth kezébe került.
"7 Szinte már politikai kiszólásként hat, ha megjegyezzük: a kiegyezéstől a 2010-es évekig
Magyarországon szinte mindig volt oktatásügyi minisztérium (bár általában a vallás vagy a
művelődés területével összevonva), és gyakran az adott kormányok tekintélyes, fontos tagjai
vitték a tárcát.
+ 61 *