Seite 63 [63]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
Befejezésként, 1854-ben, már Magyarországon írta első soraiban:
Bár a legdurvább anyagisággal vádolják rendesen e kort, amelyben élünk: ha nyu¬
godtan vizsgáljuk, amik körülünk történnek, mindnyájunknak meg kell győződnünk
afelől, hogy alig találhatni a történetekben egyetlen századot, melyben egész népek bi¬
zonyos eszmékért nagyobb készséggel áldozták volna föl anyagi jólétöket. Ebből követ¬
kezik, hogy csak akkor foghatjuk föl korunk összes mozgalmait, ha tisztában vagyunk
azon eszmék felől, amelyek e mozgalmakat előidézték, s azoknak irányát kijelölik. Ha
azt akarjuk, hogy a tudomány a közizgatottság csillapítását előmozdítsa, mindenek¬
előtt azt kell tehát tisztába hozni, minő értelmet tulajdonítnak azon eszméknek, ame¬
lyekért korunk lelkesül, mily befolyást gyakorolnak ez eszmék az összes viszonyokra,
különösen az államra, s mily föltételek mellett lehetséges ez eszmék valósítása?
Rögtön ezután azonban kifejti, mi az a
kettős föladat, melyet magamnak kitűztem. Vizsgálni kellett mindenekelőtt: mely ér¬
telemben törekedtek eddig a szabadság, egyenlőség és nemzetiség eszméit valósítani;
mely eredményei lettek e törekvésnek, s hová fog vezetni valószínűleg, ha tovább is
ezen irányt követik? [...]
Aztán meg kellett mutatni: vajon helyes-e ezen értelem, vagyis egy-e azzal, amely
értelemben e fogalmak valósággal uralmat gyakorolnak az emberek kedélye fölött;
meg kellett mutatni, mely értelemben lelkesül az emberek nagyobb része ezen esz¬
mék mellett, azaz mily értelemben kell azokat sajátképp korunk uralkodó eszméinek
tekintenünk: és elvégre, hogy ez értelemben véve ezen eszméket, lehető-e és mely
eszközökkel lehet valósítanunk? (Eôtvôs 1981/1851-1854:5)
Eötvös, bár közéleti emberként sosem tekintette másodlagosnak — s6t — az esz¬
mék normatív tartalmát, tehát hogy erkölcsileg helyesek-e vagy sem, itt „szoci¬
ológiai" szempontból veszi azokat szemügyre: hogyan hatnak az eszmék az
egyének és a csoportok gondolkodására, cselekvésére, s ezáltal hogyan hatnak a
társadalmakra?
Három ilyen , uralkodó eszmét" különböztet meg:
s szabadság,
s egyenlőség és
s , nemzetiség."
Eötvös ismerte Az amerikai demokráciát (Tocgueville 1993/1835—1840), bár
A régi rendet (Tocgueville 1994/1856) sajnálatosan nem, hisz" az később jelent
+ 62 +