Oldal 60 [60]
2. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 19. SZÁZADBAN
Hunfalvy a Magyarország ethnographidja (1876) cimü fömüveben foglalta össze
nézeteit. Miközben manapság az etnográfiát egyszerűen néprajznak fordítjuk,
tehát a hagyományos (paraszti) népesség szellemi és tárgykultúráját tanulmá¬
nyozó tudományként tartjuk számon, addig Hunfalvy irdatlan nagy nekifutással
jut el idáig. Sorra veszi a fizikai antropológia érveit, a nyelvcsalád-elméleteket,
majd elkezdi a magyarok őstörténetét, illetve a Kárpát-medence történetét, szó
szerint a kőkorszaktól. Az 553 oldalas könyv 221. oldalán kezdi a nyelvészeti
érveket.
Az etnográfia/etnológia kifejezések , hivatalosan" a népek leírását, a néprajzot
jelentik; bonyolítja a helyzetet, hogy a magyarban megkülönböztetjük a nép és
a nemzet kategóriáit. Hunfalvy szóhasználata azonban, mai szemmel nézve
sajátos: a nép a tágabb, pl. Magyarország minden lakosa egy népet alkot (1876:47),
míg a nemzetet nyelvi alapon határozza meg. De ennek kifejtése után rögtön
hozzáteszi: a kettő nagyon gyakran egybefolyik, felcserélhető, pl. néprajznak
nevezik azt a tudományt, ami e logika szerint inkább nemzetek leírása lenne.
"Mi által és hogyan lesz lesz a nemzet meg a nép? A nemzet lesz nyelve, hite
és társadalmi szerkezete által" — kezdi egy fontos eszmefuttatását. (Hunfalvy
1876:48)
Terminusokról van szó:
s ,hit" alatt tulajdonképpen társadalmi tudásegyüttest ért, amely elválaszt¬
hatatlan a kommunikáló emberi természettől: , A beszéllő ember okvetle¬
nül hitre jut: avagy soha sem hagyhatná el az állatok rendjét." (Hunfalvy
1876:50) A hit megváltozhat, miközben a nemzet változatlanul megmarad
— mert addig létezik, amíg a nyelvét megtartja. (Hunfalvy 1876:50)
s , Társadalmi szerkezet" — itt felcsillanhatna a protoszociológiai megnyilvá¬
nulásokra vadászó tekintet, de Hunfalvy nagyon egyszerű, elemi példákat
hoz: pl. ha egy csoport több háztartásból áll, akkor
Okvetetlenül viszonyok támadnak férj és nő, szüle és gyermek, gazda és szolga, sőt
fejedelem és község közt, s ezen viszonyokat az életmód külömbsége is többesíti, le¬
gyen az halászat, vadászat, marhatartás, földmívelés. E természetes viszonyok társa¬
dalmi szerkezetet szülnek [...] Az ős társadalmi szerkezet tehát harmadik tényezője a
nemzetnek. Utóbb, a mint az más nemzetek hatása alá kerül, a társadalmi szerkezet
is módosulni fog; lehet, hogy idegen szerkezetbe is szorul: de a nemzet megmarad, a
míg nyelvét megtartja, mert az új szerkezet szavait is befogadja a nyelvébe. (Hunfalvy
1876:50)