Oldal 60 [60]
OCR
2. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 19. SZÁZADBAN Hunfalvy a Magyarország ethnographidja (1876) cimü fömüveben foglalta össze nézeteit. Miközben manapság az etnográfiát egyszerűen néprajznak fordítjuk, tehát a hagyományos (paraszti) népesség szellemi és tárgykultúráját tanulmányozó tudományként tartjuk számon, addig Hunfalvy irdatlan nagy nekifutással jut el idáig. Sorra veszi a fizikai antropológia érveit, a nyelvcsalád-elméleteket, majd elkezdi a magyarok őstörténetét, illetve a Kárpát-medence történetét, szó szerint a kőkorszaktól. Az 553 oldalas könyv 221. oldalán kezdi a nyelvészeti érveket. Az etnográfia/etnológia kifejezések , hivatalosan" a népek leírását, a néprajzot jelentik; bonyolítja a helyzetet, hogy a magyarban megkülönböztetjük a nép és a nemzet kategóriáit. Hunfalvy szóhasználata azonban, mai szemmel nézve sajátos: a nép a tágabb, pl. Magyarország minden lakosa egy népet alkot (1876:47), míg a nemzetet nyelvi alapon határozza meg. De ennek kifejtése után rögtön hozzáteszi: a kettő nagyon gyakran egybefolyik, felcserélhető, pl. néprajznak nevezik azt a tudományt, ami e logika szerint inkább nemzetek leírása lenne. "Mi által és hogyan lesz lesz a nemzet meg a nép? A nemzet lesz nyelve, hite és társadalmi szerkezete által" — kezdi egy fontos eszmefuttatását. (Hunfalvy 1876:48) Terminusokról van szó: s ,hit" alatt tulajdonképpen társadalmi tudásegyüttest ért, amely elválaszthatatlan a kommunikáló emberi természettől: , A beszéllő ember okvetlenül hitre jut: avagy soha sem hagyhatná el az állatok rendjét." (Hunfalvy 1876:50) A hit megváltozhat, miközben a nemzet változatlanul megmarad — mert addig létezik, amíg a nyelvét megtartja. (Hunfalvy 1876:50) s , Társadalmi szerkezet" — itt felcsillanhatna a protoszociológiai megnyilvánulásokra vadászó tekintet, de Hunfalvy nagyon egyszerű, elemi példákat hoz: pl. ha egy csoport több háztartásból áll, akkor Okvetetlenül viszonyok támadnak férj és nő, szüle és gyermek, gazda és szolga, sőt fejedelem és község közt, s ezen viszonyokat az életmód külömbsége is többesíti, legyen az halászat, vadászat, marhatartás, földmívelés. E természetes viszonyok társadalmi szerkezetet szülnek [...] Az ős társadalmi szerkezet tehát harmadik tényezője a nemzetnek. Utóbb, a mint az más nemzetek hatása alá kerül, a társadalmi szerkezet is módosulni fog; lehet, hogy idegen szerkezetbe is szorul: de a nemzet megmarad, a míg nyelvét megtartja, mert az új szerkezet szavait is befogadja a nyelvébe. (Hunfalvy 1876:50)
