Oldal 59 [59]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
alapító tagja, befolyásos vezetőinek egyike éppen Hunfalvy volt. Intezmenyesülö
— de felemás módon professzionalizálódó tudományág: a Társaságnak például
kezdetben közel ötszáz tagja volt — tehát rengeteg műkedvelő is. A néprajztudo¬
mány, akárcsak nyugat-európai és észak-amerikai , rokona", az antropológia,
ebben a korban nem tudott szabadulni a fiziológiai-biológiai antropológia irán¬
ti érdeklődésétől. Az olyan , néprajzi-antropológiai" viták, mint amelyek például
Munkácsy Mihály Honfoglalás című festménye vagy Jankó János az 1900-as
párizsi világkiállításra készített , magyar arcai" körül robbantak ki, kétségkívül
a nagyközönség felfokozott érdeklődését jelezték — de a hosszú távú szakmai
hozadék előjele inkább negatív. A maga korában nemcsak újságírók vagy dilet¬
tánsok állították a legkomolyabban, hogy esztétikailag csúnya arcok nem lehet¬
nek magyarok — hanem szakemberek is. Herman Ottó, a kor egyik legnagyobb
tekintélyű tudósa 1903-ban egy egész könyvet szentelt ennek. Mint Lafferton
Emese egy kitűnő cikkében (2007) bemutatja: a , magyar arc"-vita túl sokáig
tartott, túl sokan vettek részt benne, és túlságosan beágyazódott a kor uralkodó
diskurzusaiba ahhoz, hogy néhány , eszement" tudományon kívüli magánügyé¬
nek tekintsük.
Visszatérve Hunfalvyhoz: az utókor leginkább az , ugor—török háborúban"
játszott szerepére emlékszik. Az 1870—-80-as években a szakemberek egy része,
Vámbéry Ármin vezetésével a magyar nyelv és nép ótörök eredete mellett érvelt,
míg az ellentábor a finnugor nyelvcsaládba tartozásunkat hirdette, Budenz József
mellett főleg Hunfalvy Pál vezetésével.
Bár az ,ugor-török háborúban" főleg nyelvészeti érvekre hivatkoztak, mind¬
két oldalról voltak a másik oldal , sanda mögöttes szándékaira" vonatkozó gya¬
núsítgatások, célzások is.
s Az ,ugorok" azt mondták a , törökökről", hogy amikor mindenáron , biro¬
dalomalkotó" népekkel próbálták a magyarságot rokonítani, illetve azonosí¬
tani (itt mindenekelőtt a hunokra gondoltak — bár kellemetlen módon nem
tudjuk biztosan, milyen nyelvet beszéltek a hunok, csak feltevések vannak,
amelyek a török nyelvcsaládtól az iránin át a mongol nyelvekig terjednek),
akkor csak az illúziókergető magyar , keletieskedő" Habsburg- és Nyugat¬
ellenesség egy újabb megnyilvánulásáról van szó.
s A ,törökök" pedig azzal vádolták az ,,ugorokat”, hogy a magyarsag ,,biisz¬
keségét" akarják aláásni, és célozgattak Budenz és Hunfalvy származására
(bár, ironikus módon, pl. Vámbéry vagy Herman is asszimiláns volt); tehát
hogy kvázi ügynökei a Magyarországot ,gyarmatosítani akaró" Habsbur¬
goknak vagy ,a Nyugatnak."