Oldal 58 [58]
2. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 19. SZÁZADBAN
A szerzö szerint a „munkaelosztäs” [munkamegosztäs] ältal jön letre a „tärsa¬
dalom" [társadalom], s ez különbözteti meg a , természeti állapotot, a vadságot" az
„orszägultsäg (civilisatio)” ällapotätöl. Minel fejlettebb lesz a társadalom, , annál pa¬
rányibb része az egész nagy munkából jut neki, tehát teljes létéhez annál sűrűbben
szorul másokra." (Hunfalvy 1847, idézi Kupa 2012:150)
Hunfalvy Pál írta a fenti sorokat (egyébként véletlenül ismét 1847-ben) tehát
mintegy fél évszázaddal azelőtt, hogy Durkheim hasonló gondolatokat fogalma¬
zott meg a társadalmi munkamegosztás jelentőségéről és hatásairól. De itt nem
is annyira a gondolatok eredetisége számít, mintsem hogy Durkheim képes volt
— eleve sokkal jobban kidolgozott — eszméit egy több évtizedes munkával felépí¬
tett életműbe ágyazni. Sőt: Durkheim hasonlóan tudatos volt a modern francia
szociológia intézményrendszerének kiépítésében is. (Némedi 1996) Hunfalvy
azonban egészen más úton indult tovább a fent idézett fejtegetésektől.
A szepességi Nagyszalókon, mint Paul Hunsdorfer született Hunfalvy Pál
(1810-1891) 1848-ban az első népképviseleti országgyűlés képviselője lett, aki
1849-ben követte Kossuthot Debrecenbe. Mivel ott az országgyűlés jegyzője volt,
nem lehetett biztos abban, hogy a Haynau-korszakban nem büntetik meg, de
1850-ben amnesztiát kapott. Innentől kezdve tudományos pályára lépett, idővel
akadémikusként, s bár képviselő, majd a főrendiház tagja lett, elsősorban az
általa addig is művelt néprajzra és nyelvészetre helyezte a hangsúlyt. , Szocioló¬
giai" műveit el is feledték, és csak a 20. században ásták őket elő újra. (Kupa
2012:147-148)
Kupa Läszlö szociolögiatörtenesz a 19. szäzadi magyar szociolögiai gondol¬
kodäsröl irt 2012-es tankönyveben (A policia alkonyatöl a szociolögia hajnala¬
ig. A magyar szociológiai gondolkodás kialakulása a reformkortól a századfor¬
dulóig) negyven oldalt tesz ki ,a Hunfalvy-fejezet" (az 556 oldalas könyvből).
Elolvasva azonban kiderül: e fejezet jelentős részében nem magáról Hunfalvyról
van szó, hanem azon korabeli német szerzőkről, akik a legnagyobb hatást gya¬
korolhatták rá (Stein, Widmann). Kupa koncepciója szerint ugyanis Hunfalvy
Pál három művet szentelt , szociológiai" gondolatoknak 1847 és 1852 között,
majd „pälyakorrekciöt” hajtott végre a néprajz és a nyelvészet felé (amelyet
egyébként már korábban is művelt). Ez magyarázza a szóban forgó fejezet címét
is: A ,pályaelhagyó" előfutár: Hunfalvy Pál. (Kupa 2012:147)
Vitatnám ezt az értelmezést: szerintem nem Hunfalvy volt pályaelhagyó,
hanem a néprajz vált ki a differenciálatlan proto-társadalomtudományi közegből,
és kezdett külön intézményesülni — lassan, igaz, de még így is messze megelöz¬
ve a magyar szociológiát. Már a 19. század első felében nagyon jó leíró néprajzos
művek születtek; 1889-ben alakult a Magyarországi Néprajzi Társaság, amelynek
« 57 e