Oldal 57 [57]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
nemzetnek is van , etnikai tartalma", vagyis hogy létezik egy etnikum, amely a
politikai nemzet hordozója. Rögtön ezután Kossuth megdöbbenését fejezi ki
amiatt, hogy magyar politikai nemzet csaknem ezeréves folyamatosság után sem
volt képes a nemzetiségeket asszimilálni. (Kossuth 1847:376—377) Miért nem?
Kossuth szerint a többséget — a magyar és nem magyar etnikumot egyaránt —
jogaitól megfosztó feudális rendszer miatt. Az ellenzék viszont, hatalomra jutá¬
sa esetén , megkínálja" majd a jogok teljességével és egyenlőségével a magyar és
nem magyar etnikumok tagjait, elősegítve mindkét kategória integrálódását a
magyar politikai nemzetbe. (E szövegben Kossuth csak sugallja, míg számos más
szövegben explicit kifejti, hogy ennek ideális, mindenki számára legjobb módja
a nem magyar etnikumok nyelvi elmagyarosodása lenne).
Az esszé megjelenését követő évben, 1848-ban ideiglenesen, 1867-ben pedig
tartósan (e szempontból másodlagos, hogy először Kossuth vezetésével, majd a
kiegyezés idején személyét mellőzve) tulajdonképpen ez a nemzetpolitika került
hatalomra. Mivel azonban az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyar¬
országot továbbra sem lehetett , szabályos" nemzetállamnak tekinteni, és mivel
1848-49-ben nemzetisegi-etnikai polgarhaboru is zajlott az orszägban, a „nem¬
zetisegi kérdés" rendkívül erős politikai-ideológiai töltést kapott. S ez a helyzet
érdemben nem is változott mindaddig, ameddig a történelmi Magyarország
fennállt."
Következő szerzőnk bemutatása előtt — Kupa László segítségével — idézem
egy korai írását, betű szerinti átírásban:
n... AZ által, hogy az emberek a munkaosztást megtették, társodalmat alkottak, mellyben
minden egyes mint munkálkodó rész, az egésznek léteges tagja lesz, mely tehát nem
csak együtt lét, hanem léteges (organicus) összemunkálkodás. A társodalomban tehát
minden egyesnek léte a többiek által közvetíttetik..."
55 Vázlatosan: 1.) 1848—49-ben, a Habsburgokkal folytatott harc mellett etnikai polgárháború
zajlott, román és szerb felkelők, illetve a félig autonóm Horvátország ellen. 2.) A korabeli magyar
elit egyik pánikdiskurzusa ,pánszláv törekvéseket" látott a nemzetiségi mozgalmak jelentős része
mögé, amelyet véleményük szerint a cári Oroszország koordinált és pénzelt (, az utazó rubel").
A cári csapatok ráadásul 1849-ben fegyveresen is beavatkoztak a szabadságharc leverésébe. 3.)
1859-ben létrejött az egységes és független Románia, ezáltal a legnépesebb magyarországi
kisebbség kapott , anyaországot". 4.) 1878-ban Szerbia hivatalosan is független állammá vált,
vonzerőt gyakorolva a magyarországi délszláv népességre (akkoriban a horvátok egy részére is).
5.) Az Osztrák-Magyar Monarchia harmadik legnépesebb etnikumának, a cseheknek az elitje
és politikai közvéleménye elégedetlen volt kiegyezéssel, egy része a csehszlovákizmus ideológiájával
próbálta kifejezni elidegenedését a dualista államtól, s egyúttal igényt bejelenteni az akkori
Észak-Magyarországra.