Page 49 [49]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
2.2 MOZAIKOK A 19. SZÁZADI MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIÁBÓL
2.2.1 Mozaik: a reformkori utazasirodalom,
avagy miért nem lett magyar Tocqueville I.
Emlékeznek Alexis de Tocqueville-ra? 1831-ben elutazott Amerikaba, elvileg a
börtönviszonyokat tanulmányozni, amelyről — kétéves utazása után — valóban
írt egy jelentést. Az út igazi terméke azonban a monumentális A demokrácia
Amerikában lett (az első teljes magyar kiadás 1097 oldalas lett, 1993/1835—1840).
Részben ugyanekkor, 1830—32-ben járt Nyugat-Európában, majd Észak-Ame¬
rikában egy másik utazó, aki ugyancsak egy útleírást jelentetett meg: Bölöni
Farkas Sändor (1795-1842) Napnyugati utazds cimü müvérél van sz6 (1984/1831).
Könyvét az Egyesült Államokban, angol fordításban csak a 20. század végén adták
ki először. Mielőtt rákezdenénk a nemzeti hagyományaink fontos részét képező
sSiránkozásra", hogy , bezzeg, ha egy világnyelven publikált volna, és nem a mi
elszigetelt nyelvünkön", ismerjük el sportszerűen: a Napnyugati utazás tényleg
nem válhatott volna olyan protoszociológiai alapművé, mint Tocgueville Demok¬
ráciája. A francia szerző ugyanis az amerikai társadalom egészéről próbál széles
körű áttekintést adni, a politikai berendezkedéstől a magas és köznapi kultúrán¬
művelődésen át a mentalitásig vagy a mindennapi életig — s mindezt egy koherens
elméleti kerettel próbálja magyarázni, méghozzá meglehetősen éleslátóan.
A Napnyugati utazás erre nem képes, bár a műnek így is megvannak a maga
érdemei. Bölöninek remek megfigyelései vannak, jó szeme van arra, hogy egy-egy
mindennapi jelenséget általánosítson, majd valami mélyebb összefüggés meg¬
nyilvánulásaként állítsa azt elénk. Ha jóindulatúan értelmezzük — márpedig én
vH
ezt javaslom -, akkor azt is mondhatjuk, hogy a későbbi kulturális antropológi¬
át sokban megelőző attitűddel, bár amatőr eszközökkel írja le a korabeli Nyugat¬
Európát és Észak-Amerikát.
Például amikor elmegy Párizsban a volt Királyi Könyvtárba:
A Királyi Bibliothéka a Richelieu utcában kívülről inkább klastromot mutat, mint a
benne levő gyűjteménynek rakhelyét. A kapu felett hajdon ez volt írva aranyos betűk¬
kel: , Bibliothégue du Roi" [, a Király Könyvtára" — D. Cs.], de a júliusi revolúciókor a
Roi" szót kivakarták, valamint máshelyt is Párizsban minden épületekről, címerekről,
a , Roi" és , Royal" [, király", ill. ,királyi" — D. Cs.] szókat mindenütt kitörölték. Ezen
bibliothékába mindennek ingyen szabad bémenni. Pompás grádics vezet fel az első
emeletre, hol a könyvek vannak. A grádics fordulatjainál és az ajtóban nagy betűkkel
ezen instrukciö van irva: „Essuyez vos pieds s’il vous plait!” [,,Sziveskedjenek a labukat
letörölni!" - D. Cs.] A Müzsäk nem szeretik tehät a säros stiblit. Az ajtón belöl pedig
+ 48 +