Page 38 [38]
1. BEVEZETÉS
érdekeiket, mégis, senki által nem szándékolt módon, de végül létrehozzák a
közérdeket — ha megfelelő intézményes mechanizmusok ezt elősegítik. Ilyen
intézményes mechanizmust, az előző mondat többes száma ellenére, végül is
csak egyet talált: a piac mechanizmusát. A piacon (vagy elvontabban, a piacgaz¬
daságban, mint amilyen elvileg a modern kapitalizmus) mindenki azért jelenik
meg, hogy anyagilag a legjobban járjon, a többi piaci szereplő rovására — de ha
szabadon versenyeznek egymással, akkor kialakul a mindenki számára optimá¬
lis ár, és haszonra azok tesznek szert, akik teljesítenek is. (Smith 1959/1776)
Gördülékenyen működő modell, hiába mutatott rá azóta újra meg újra megszám¬
lálhatatlan elemző, hogy egyrészt az esélyek sosem egyenlőek, a , szabadpiaci
verseny" sosem teljesen szabad, és ha mégis ahhoz közelítene, az nemcsak , op¬
timális árakat" eredményezhet, hanem tömeges munkanélküliséget, ciklikusan
visszatérő válságokat, környezetpusztítást stb. is. Másrészt, a gazdaságon kívül
még soha senkinek nem sikerült a piachoz hasonló integrációs mechanizmuso¬
kat találni, pedig jópáran megpróbálták, elhihetik. Adam Smitht pedig a szoci¬
ológusok elől lenyúlták a közgazdászok.
Alexis de Tocgueville. Roppant előkelő, arisztokrata családja gyűlölte nemcsak
a forradalmat, " hanem bármilyen reformot, újítást, bármilyen jelenséget, amely
a Napkirály kora óta jelent meg. Az ifjú Alexis azonban, bár forradalmár sosem
lett, mégis a család fekete bárányának bizonyult, amikor elment Amerikába az
ottani demokráciát? tanulmányozni. Tocgueville számára (1993/1835—1840) a
demokrácia nemcsak politikai jelenség volt, tehát nemcsak arról szólt, hogy az
emberek? választhatták meg a vezetőiket, hanem, mai kifejezéssel, egy sajátos
társadalmi rendszer is. Magyarán: a közösség maga intézte az ügyeit, és csak
annyi hatáskört adott az államnak, főleg szövetségi szinten, amennyit muszáj
volt (tehát, ekkortájt legalábbis, nagyon keveset).
Kései művében Tocgueville (1994/1856) francia levéltárakban kutatott, és azt
találta: európai hazájában a kormányzat már az Ancien Régime idején minden
erőt elszívott a vidéktől (és a forradalom után az állam ereje csak növekedett a
társadalom felett). Például egy vidéki templom tornyának megjavítása ügyében
37 Nem minden alap nélkül: Tocgueville apját csaknem kivégezték a Terror alatt.
38 Európában, egészen az Egyesült Államok létrejöttéig megkérdőjelezhetetlen alaptételnek vélték,
hogy demokrácia csak egy városállamban jöhet létre, ahol a polgárok (szinte) teljes létszámban
össze tudnak gyűlni egy téren. Noha Tocgueville útja idején, az 1830-es években Amerikában
már negyedik évtizede működött a demokrácia, elméleti szempontból még mindig nem számoltak
el ezzel az anomáliával.
39 Bocsánat: a fehér bőrű férfiak. A fekete vagy afroamerikai rabszolgáknak nem volt választójoga,
a pár százaléknyi szabad feketének a gyakorlatban nem volt tanácsos élnie e jogával, az indiánok
(pardon: amerikai őslakosok) 1920-ig még amerikai állampolgárságot sem kaptak. Női választójog?
Az 1830-as években ez még sci-finek számított.
+ 37 +