Page 37 [37]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
Minket azonban itt és most a (proto)szociológiai gondolatok érdekelnek, s így
már fel kell figyelnünk arra: a konzervatív ellenhatás nem csak morális és poli¬
tikai ellenérveket hozott a felvilágosodással szemben. A 18. század végi, 19.
század eleji konzervatívok állapították meg először, hogy a társadalmi viszonyok
teljesen meg nem érthetők, legalábbis az ugyancsak társadalomban élő, a társa¬
dalmi valóság által , kötött" egyének számára. A racionális megértés szükség¬
képpen leegyszerűsít, belevág a társadalom organikus szövetébe, és — maradva
a metaforánál — a racionalitásra alapozott politika gyakran belevág az egyének
testébe-lelkébe is. A hagyományok és a hagyományos intézmények, magyarázták
az első józanabb konzervatívok (Burke 1990/1790),? szinte sosem tökéletesek,
de legalább vannak, legalább működnek, akár évszázadokig, és nem biztos, hogy
»az ész alapján" létrehozott intézmények tartósabbak és/vagy működőképesebbek
lesznek?" — teljesen logikus tehát, ha a szociológia gyökereit a konzervatív gon¬
dolkodók között keressük.
Az utolsó négy bekezdés között nincs semmiféle önellentmondás - legfeljebb
egy paradoxon. A szociológia előzményei éppoly sokszínűek, mint tudományunk
jelene. E sorok szerzője bele sem mer menni, mivel túl nagy a kockázata annak,
hogy ha egyszer elkezdi, akkor egyetemes szociológiatörténeti fejezetet is írni
fog, ami túlzás lenne egy ilyen kötetben. Egyszerű , névsorolvasást" sem szeret¬
nék tartani, ezért, egyfajta kompromisszumként, három alapvető szerzőt még¬
iscsak megemlítenék - szigorúan egy-egy bekezdés erejéig.
Adam Smith. Korábban a gondolkodók úgy vélték, hogy vagy egyének tudatos
megegyezése (,,a társadalmi szerződés") tartja össze a társadalmat, vagy az ural¬
kodó hatalma, vagy a hagyományok és a megszokás, esetleg a normákkal karölt¬
ve. Smith viszont úgy vélte: az egyének követhetik pusztán a saját önös kis
szlogenje, hogy az egyéneket kényszeríteni kell, hogy , szabadok" legyenek. A másik oldalról: az
ultrakonzervativ Joseph de Maistre nemcsak még véresebb megtorlast követelt a forradalmi
Franciaország ellen, mint a forradalmi Terror, de érdekes racionalizmuskritikat is kifejtett. Ennek
részeként, az 1790-es években még egy jóslatot is megkockáztatott az újszülött Amerikai Egyesült
Államokról: , túl sok a tudatos elem, túl sok az elhatározás... ebben az egész tervben. Ezret teszek
egy ellen, hogy ez a város sohasem fog felépülni, ha felépül, nem fogják Washingtonnak hívni és
az amerikai kongresszus sohasem fog ott ülésezni." (idézi Ludassy 1984:28) Amikor egy későbbi
kiadás előkészítésekor figyelmeztették, hogy azóta tényleg felépült Washington, és tényleg ott
ülésezik a Kongresszus... akkor sem engedte kihúzatni ezeket a mondatokat. Hogy képzeli
magának az az ún. valóság, hogy őt megcáfolja?!
35 E sorok szerzője az Edmund Burke hazai recepciója az 1840-es években című szakdolgozatra
kapta történelem szakos diplomáját az ELTE Bölcsészkarán, 1993-ban, az oklevél száma: 9/1993.
36 Pl. Edmund Butke figyelmeztette erre a franciákat már 1790-ben. Micsoda ostobaság, mondták
a francia radikálisok, akik egyre radikalizálódva hamarosan létrehozták a Francia Köztársaságot.
Jelenleg az Ötödik Köztársaság létezik Franciaországban, az azóta eltelt időben volt két Császárság,
két különböző jellegű Királyság, és olyan átmeneti rendszerek is, mint a Kommiin vagy a Vichy¬
rezsim.
+ 36 +