172 » ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
tározására apelláltak. Az örmény-oszmán képviselők, mint ahogy az igazgatási
tanács örmény tagjai vagy az örmény hivatalnokok is, ugyanazt a célt követték,
eszközként pedig tevékenyen közreműködtek azokban az oszmán hivatali vagy
képviseleti szervekben, melyekhez a patriarchátus folyamodott.
Nem hivatalos szinten egyes értelmiségiek másfajta nézeteket hangoztattak,
ezek az újságokban kaptak nyilvánosságot. , Független Örmenyorszägröl” älmo¬
doztak, jöllehet feltünö, hogy ennek az orszägnak konkretan soha nem defini¬
álták a határait, illetve ami még ennél is szembetűnőbb, nem írtak arról sem,
hogy ennek az országnak többetnikumú és többvallású lenne majd az összeté¬
tele. Ők ihlették az örmény forradalmi mozgalmat, mely a század vége felé
jelent meg. Az első oszmán parlament idején még nem léteztek politikai pártok,
ezeket csak később alapították meg: 1885-ben Vanban az Armenagan pártot,
1887-ben Genfben (Svájc) a Hntchagian pártot, végül 1890-ben Tifliszben (Kau¬
kázus) a Hay Heghapakhagan Tashnagtsutiunt (Örmény Forradalmi Szövetsé¬
get). Egyszer majd érdemes lesz újra megvizsgálni ezeknek a pártoknak a törté¬
netét, tekintettel a valós politikai céljaikra, melyeket el akartak érni, túllépve a
forradalmi retorika és utópia szintjén. Ugyanúgy fontos lenne megvizsgálni a
két forradalmi párt (Hntchag és Tashnagtsutiun) javarészt kaukázusi örmény
vezetőségének konkrét elképzeléseit, összevetve ezeket az oszmán-örmény tagok
várakozásaival. Rendkívül fontos, hogy legalább hozzávetőlegesen felbecsüljük
a forradalmi mozgalom méretét, hogy ezáltal némi fogalmunk legyen arról, hogy
az oszmán-örmény népesség hány százalékát képviselték.
»® Ld. pl. Vartan álmát Raffi nagy sikerű regényében, a Khentében [A Bolond]. Ebben az
utópiában Örményországot 200 évvel a jövőbe helyezi, amikor a kurdok teljesen eltűntek,
mivel asszimilálódtak az örmény néphez. Raffi (2000): The Fool. Events From the Last Rus¬
so-Turkish War (1877-78), ford. Donald Abcarian, Princeton, Gomidas Inst., 206-217. 0.,
különösen: 210-211. o. Raffı (Hagop Melik-Hagopian, 1835-1888) valöszinüleg koränak
legbefolyásosabb örmény regényírója volt. Ugyan Örményország orosz részén alkotott és
publikált, mégis nagymértékben elterjedtek regényei az oszmán-örmények körében is.