Seite 170 [170]
6. Oszmán pozicionálás és a közügyekben való részvétel igénye e 169
visszautasítottak.?" Következésképp a parlamenti bizottságon belül az örmény
képviselők aktív szerepet vállaltak: segélyeket gyűjtöttek a muszlim bevándorlók
részére, sőt jelentős pénzösszeggel is hozzájárultak ehhez." Hogy mi motiválhatta
ezt a konkrét kötelezettségvállalást, arról csak találgatni lehet. Jelképes gesztusként
is értelmezhető, mellyel hangsúlyozni akarták szoros kötődésüket az oszmán
államhoz. Egy másik magyarázat szerint abban reménykedtek, hogy a muhacirok
igényeinek szélesebb körű kielégítése segítheti az örmény gazdák helyzetét, akiket
a föld nélküli betelepítettek gyakran kifosztottak.
Az április 25-i vitán felszólaló keresztények közül főként az örmények léptek
túl a puszta hűségeskün és a pénzbeli támogatás felajánlásán. Azt a jogot is
követelték maguknak, hogy részt vehessenek a fegyveres erőkben. Maksudian
isztambuli képviselő kérelmezte, hogy azonnal vegyék fontolóra a nem-muszli¬
mokra kiterjesztett katonai szolgálatot." Ballarian és Kharadjan Erzurumból
bejelentette, hogy az ő tartományukban az örmények már felfegyverkeztek és
, nemzeti egységekbe? rendeződtek a határvidéken élő muszlimokkal együtt.
Több alkalommal is megjegyezték a kutatók, hogy a keresztény felső osztály ezt
követően soha többé nem vetette fel azt a kérdést, hogy a nem-muszlimokat is
be kéne vonni a haderőbe, és hogy bizonyára nem voltak komolyan érdekeltek
a közösségeiket is érintő toborzásokban.?? Ez az érvelés figyelmen kívül hagyja
azt a tényt, hogy valószínűleg semmilyen közösség sem követelné a toborzást
egy zajló háború kellős közepén, pláne nem a fennálló sajnálatos körülmények
mellett. Az efféle kérdéseket békeidőben kell megvitatni és megoldani. Minden¬
esetre sok jel utal arra, hogy az örmény képviselők által egyértelműen előterjesz¬
tett kérés — a katonaságba történő bevonásuk -— nem tekinthető puszta retori¬
kának, hanem komoly felvetés volt, tekintettel az örmények különleges helyzetére
az Oszmán Birodalomban. A második alkotmányozó szakasz örmény képvise¬
lőinek elkötelezettsége — legfőképp Krikor Zohrabé - egy új toborzási törvény
8 Us: Mecis-1 Mebusan. 174-175. 0.; vö. még a beszámolókat a Masisban, 1877. április 28.
38 Ld. pl. Us: Meclis-i Mebusan. 323. o. passim.
»° Uo., 173-174. 0.
3 Uo., 178. 0.
92 Ld. pl. Devereux: The First Constitutional Period. 221-225. 0.; Davison: The Millets as
Agents of Change. 329., 332. o., Zürcher, Erik Jan (1999): The Ottoman Conscription System
in Theory and Practice. In: idem (szerk.): Arming the State. Military Conscription in the
Middle East and Central Asia, London / New York, 79-94. o., itt: 88-89. 0.