Seite 169 [169]
168 + ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
látszott, hogy ezek mögött az intézkedések mögött maga az orosz állam állt.
Ugyanakkor azt az erőszakot és szenvedést, amit a határ oszmán oldalán élő
örmények egyre inkább elszenvedtek, nem lehetett közvetlenül az államra hárí¬
tani. Inkább úgy tűnt, hogy az örmények sajnálatra méltó helyzete az állami
szervek gyengeségének volt tulajdonítható, tehát a központi kormány hatalmá¬
nak a megerősítése hamarosan javíthatott volna a helyzetükön. Addig, amíg az
örmények nem az oszmán államot tartották felelősnek keserű sorsukért, hanem
sa kurdokat és a cserkeszeket", amíg nem merült föl bennük, hogy a központi
kormányt hibáztassák azért, hogy szándékosan az örmény falvak elleni erőszakra
uszította az utóbbiakat, és mindaddig, míg az oszmán-örmények a hivatalnokok
durva bánásmódját azok megvesztegethetőségével magyarázták, nem pedig azzal,
hogy utasítást, vagy legalább bátorítást kaptak és toleranciát élveztek az efféle
viselkedésben, addig az örmények érthető módon minden reménységüket a
birodalom megujulasaba vetették.**
Sok felszólaló arról beszélt, hogy számukra — mint nem-ortodox keresztények
— az orosz uralom kegyetlenebbnek bizonyulhat, mint az oszmán-iszlám uralom
fénykorában. A szíriai Nawfal a Koránból vezette le a muszlim toleranciát a
keresztényekkel szemben, a szintén szíriai Nakkash pedig felszólította az oroszo¬
kat, hogy előbb a saját országukon belül védelmezzék a nem-ortodox kereszté¬
nyeket, és csak ezután ajánlják fel segítségüket más ország lakosai számára." Az
erzurumi örmény képviselő, Hamazasb Ballarian saját családjának a történetét
hozta fel, hogy orosz-ellenes szemléletmódját igazolja. Családja azon százezer
örmény között volt, akik hittek az orosz ígéreteknek, és 1829-ben Oroszországba
emigraltak.*” Azonban hamarosan csalódtak, és visszatértek eredeti otthonukba.
Ezután ők lettek a leghűségesebb és legmegbízhatóbb oszmán alattvalók, még
inkább megbecsülték azt a biztonságot és rendet, amit az örmény nemzet tapasz¬
talt több mint 500 évnyi oszmán uralom alatt, és bárminemű orosz védelmet
384 Pasdermadjian, Hrant (1986): Histoire de l'Arménie depuis les origines jusqu'au traité de
Lausanne 4. kiadäs, Paris, Samuelian, 313-315. o.
385 Ez a nézőpont tükröződik számtalan örmény petíció célkitűzésében és nyelvében, és
végül a San Stefanó-i és a berlini békeszerződés szövegezésére is rányomta a bélyegét.
386 Us: Meclis-i Mebusan. 173-174. o. Az örmények és görögök oroszellenes érzületéről, leg¬
főképp az elitek körében, vö. Devereux: The First Constitutional Period. 218. 0.
387 Erről az epizédrél vô. Pastermadjian: Histoire. 310. o.