Seite 170 [170]
OCR
6. Oszmán pozicionálás és a közügyekben való részvétel igénye e 169 visszautasítottak.?" Következésképp a parlamenti bizottságon belül az örmény képviselők aktív szerepet vállaltak: segélyeket gyűjtöttek a muszlim bevándorlók részére, sőt jelentős pénzösszeggel is hozzájárultak ehhez." Hogy mi motiválhatta ezt a konkrét kötelezettségvállalást, arról csak találgatni lehet. Jelképes gesztusként is értelmezhető, mellyel hangsúlyozni akarták szoros kötődésüket az oszmán államhoz. Egy másik magyarázat szerint abban reménykedtek, hogy a muhacirok igényeinek szélesebb körű kielégítése segítheti az örmény gazdák helyzetét, akiket a föld nélküli betelepítettek gyakran kifosztottak. Az április 25-i vitán felszólaló keresztények közül főként az örmények léptek túl a puszta hűségeskün és a pénzbeli támogatás felajánlásán. Azt a jogot is követelték maguknak, hogy részt vehessenek a fegyveres erőkben. Maksudian isztambuli képviselő kérelmezte, hogy azonnal vegyék fontolóra a nem-muszlimokra kiterjesztett katonai szolgálatot." Ballarian és Kharadjan Erzurumból bejelentette, hogy az ő tartományukban az örmények már felfegyverkeztek és , nemzeti egységekbe? rendeződtek a határvidéken élő muszlimokkal együtt. Több alkalommal is megjegyezték a kutatók, hogy a keresztény felső osztály ezt követően soha többé nem vetette fel azt a kérdést, hogy a nem-muszlimokat is be kéne vonni a haderőbe, és hogy bizonyára nem voltak komolyan érdekeltek a közösségeiket is érintő toborzásokban.?? Ez az érvelés figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy valószínűleg semmilyen közösség sem követelné a toborzást egy zajló háború kellős közepén, pláne nem a fennálló sajnálatos körülmények mellett. Az efféle kérdéseket békeidőben kell megvitatni és megoldani. Mindenesetre sok jel utal arra, hogy az örmény képviselők által egyértelműen előterjesztett kérés — a katonaságba történő bevonásuk -— nem tekinthető puszta retorikának, hanem komoly felvetés volt, tekintettel az örmények különleges helyzetére az Oszmán Birodalomban. A második alkotmányozó szakasz örmény képviselőinek elkötelezettsége — legfőképp Krikor Zohrabé - egy új toborzási törvény 8 Us: Mecis-1 Mebusan. 174-175. 0.; vö. még a beszámolókat a Masisban, 1877. április 28. 38 Ld. pl. Us: Meclis-i Mebusan. 323. o. passim. »° Uo., 173-174. 0. 3 Uo., 178. 0. 92 Ld. pl. Devereux: The First Constitutional Period. 221-225. 0.; Davison: The Millets as Agents of Change. 329., 332. o., Zürcher, Erik Jan (1999): The Ottoman Conscription System in Theory and Practice. In: idem (szerk.): Arming the State. Military Conscription in the Middle East and Central Asia, London / New York, 79-94. o., itt: 88-89. 0.
