2. Oszmán-örmények: remények és veszélyek között e 35
viszont egészen 1909-ig nem vállalhattak szerepet.? Az összes oszmán szultán
mellett, illetve mindegyik oszmán kormányban mégis találni olyan nem-musz¬
limot, aki hagyományosan orvosként vagy tolmácsként dolgozott. Főleg azok a
foglalkozások terjedtek el nem-muszlim körökben, melyek a 18. század végén
jelentek meg és szakosodtak tovább. Ide sorolható az Oszmán Birodalomban
fokozatosan kialakuló bankrendszer, melynek kifejlesztésében meghatározó
szerepet kaptak az örmény sarrafok (pénzkölcsönzők, bankárok).?
Hagop Pasa Kazazian, az örmény bankár, nemcsak II. Abdul-Hamid szultán
(1876—1909) privát vagyonkezelője volt, miniszteri fokozattal, hanem ő volt
egyben a birodalom pénzügyminisztere is.:t Két közvetlen örmény
leszármazottja szintén beállt a szultán szolgálatába. Krikor Odian,? a neves
örmény értelmiségi és politikus, aki már 1860—63-ban fontos szerepet kapott
az örmény millet-alkotmány kidolgozásában (ez az Oszmán Birodalomban élő
örmény közösség , nemzeti alkotmánya"), a híres reform-nagyvezírnek, Midhat
pasának fontos tanácsadója volt, ennek köszönhetően ő volt az 1876-ban
kikiáltott első oszmán alkotmány szellemi atyja és társszerzője. Servitchen
* Krikorian, Mesrob K. (1977): Armenians in the Service of the Ottoman Empire 1860-1908,
London / Boston [1978]. Jó áttekintés nyújt arról, hogy az oszmán ällamapparätusban az
örmények milyen szerepet vállaltak e reform után. Ebből a tanulmányból kiderül, hogy
mennyire vettek részt az örmények az újonnan létrehozott testületekben, minden egyes
tartományban. Az is nyilvánvalóvá válik, hogy hiába voltak jelen nagy létszámban, csak
alacsony beosztású pozíciókat töltöttek be. Örményeknek alig sikerült felelős pozícióban
elhelyezkedniük, és ez fokozottan érvényes volt az állami biztonsági szervezetekre.
3 A nem-muszlim bankárokról átfogó tanulmány olvasható itt: Jamgocyan, Onnik (2013):
Les banquiers des sultans. Juifs, Francs, Grecs et Arméniens de la haute finance: Constantinople,
1650-1850, Paris.
” Röla a következö tanulmänyokat irtäk: Bayraktar, Kaya (2010): „Osmanlı devleti’nde
ermenli kökenli bir bürokrat: Agop Kazazyan.” Sosyal Siyaset Konferansları Dergisi, 2010/58.
59-87. 0.; Sakin, Serdar (2008): A Life Dedicated to Ottoman Finance: Agop Kazazian
Pasha. In Hiilagii, Metin et al. (szerk.): Armentans in the Ottoman Society, 2. kotet, Kayseri,
335-351. 0.
5 Egy életrajzi vázlat, valamint egy elemzés arról, hogy mennyiben járult hozzá az oszmán
alkotmányhoz, itt található: [Giurdjian], Hrant (1910): Krikor Odian. In Gazmararian,
Mikayel (szerk.): Krikor Odian. Sahmanatragan khosker ou djarer, tampanaganner maherou
artiv krvadzner, Istanbul, E-dn [7-18.] o.; uö.: Krikor Odian (ir tere Azk. Sahmanatroutian
metch). In: uo., hq-]p [23-32.] 0.