Oldal 33 [33]
A 4, 2 +
32 e ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
műves személyi függőségi viszonyban élt, majdhogynem a földbirtokos alattva¬
lójaként (maraba)); ez a jelenség nem korlátozódott az örményekre, hanem a helyi
kurd falusi lakosokra is vonatkozott. Ez a függőségi viszony sok szempontból
hasonlított a jobbágy-hűbérúr kapcsolatra, ugyanakkor az alárendelt személyek
a bejek (törzsi vezetők vagy városi méltóságok) védelmét is élvezték." A bejek
hatalmi pozíciója az adóbérlet (iltizam) rendszerére vezethető vissza. Ennek
keretében nemcsak egyes falvak kerültek ellenőrzésük alá, hanem egész régiók.
Az örmények helye az oszmán társadalomban
Erőszak, létbizonytalanság, nyomor és elvándorlás — mindez csak az egyik oldala
annak, amit az örmények az oszmán tartományokban tapasztaltak. A tartomá¬
nyi városokban újonnan letelepeddk az uj tevékenységekben és életformakban
új lehetőségeket is találtak. A sokrétű modernizációs folyamatok dinamikájának
köszönhetően új gyártási technikákban és tevékenységi körökben próbálhatták
ki magukat. A kereskedők, pénzváltók és kézművesek olyan városi középréteget
alkottak, mely gyakorta jólétben és magabiztosan élte hétköznapjait, és mely a
19. századi Oszmán Birodalomban lezajló, átfogó reformfolyamat révén a jogál¬
lamiságot és a politikában való aktív részvételt remélte.
Összességében elmondható az akkoriban az Oszmán Birodalomban élő örmé¬
nyekről, hogy szervesen betagolódtak az oszmán társadalmi struktúrába, még¬
pedig a gazdaság, a kultúra és a társadalom minden területén, városokban és
falvakban egyaránt. Akadtak köztük birtok nélküli földművesek, elszegényedett
vándormunkások, de feltörekvő középosztálybeliek is, továbbá jólétben élő és
befolyással bíró felső osztálybeliek. Egyvalamiben határozottan különböztek
az Oszmán Birodalomban élő muszlim honfitársaiktól, mégpedig jogállásukban,
mint nem-muszlim kisebbség. Az Oszmán Birodalom iszlám berendezkedésű
állam volt, ahol ugyan tolerálták a nem-muszlimokat, de azok alárendelt szere¬
pükben nem vehettek részt sem a politikai hatalomgyakorlásban, sem a katonai
szolgálatban. Az örmény kisebbségi lét tehát nagyobb fokú veszélyeztetettséggel
18
V6. pl. Yerevanian, Kevork S. (1956): Badmoutiun Teharsandjaki hayots, Beirut, 416-440.
o.; Dzeron, Manoug B. (1938): Partchandj kiugh. Hamaynabadoum (1600-1937), Boston, 109.,
141., 188-189., 232-234. O.