Oldal 164 [164]
8. Örmény városképek + 163
hogy a Gyergyói-medence legnagyobb földesurai, a Lázárok sem Gyergyó¬
szentmiklóson, hanem a mellette fekvő Gyergyószárhegyen tartották fenn
reneszánsz ízlésű rezidenciájukat.:" De még a helyben lakó Benedek család —
egyébként szerény — kúriája sem volt integráns része a formálódó kereskedő¬
városnak." Az örmény kolóniák a 18. században voltaképpen a középkori
autonóm kereskedővárost építették fel barokk stílusban. Az örmény barokk
városépítészeti együttesek különlegessége ebből a kettős kötődésből fakad.
Az örmény városképeknek fontos tulajdonsága továbbá az egyházi építke¬
zések szerves integrálása. Számos középkori városban a polgárság az egyházzal
szemben vívta autonómiaharcát, ami sokszor megkettőzött városi főterekhez
vezetett, amire Erdélyben talán Brassó a legismertebb példa. A templom,
illetve atemplomtér integrálása a városképbe már egy későbbi, az érett polgári
városokra - jellemzően az alapított városokra — jellemző megoldás. Az örmény
kolóniák ezt az érett formát vették át, legalábbis ott, ahol erre módjuk volt:
Szamosújváron és Erzsébetvárosban.
A szakrális építkezéseknél fontos szempont volt a frissen a római egyház¬
hoz kapcsolódott népesség lojalitásának hangsúlyozása is. A városi és a város
környéki tér majdhogynem zsúfolt volt szakrális elemekkel, templomokkal,
kápolnákkal és keresztekkel. :? Az örmények nem csupán egyesültek a római
egyházzal, hanem a protestáns területeken az ellenreformációt is képviselték.
Ilyen értelemben az örmény városok hasonló szimbolikus és valós szerepet
játszottak egy-egy térség katolikus újjászervezésében, mint tették azt más régi¬
ókban a rezidenciális püspöki székhelyek vagy a jezsuita kolostorok. A zömé¬
ben katolikus Székelyföldön ilyen szerepre nem volt igazán szükség, ami
magyarázhatja, hogy az itteni kolóniák templomait nem sikerült a település
fő motívumává emelni, hiszen a székelység maga is katolikus lévén, magának
tartotta fenn az uralkodó egyház településképi megjelenítésének primátusát.
A századforduló újdonsága abban rejlik, hogy ezt a középkoriasan zárt
városszerkezetet megnyitotta, mozgásra inspirálta és összekötötte nem csupán
a távolsági utakkal és a vasúttal, de a város más nemzetiségű külvárosaival is.
Mivel utóbbiakban jellemzően földműves népesség élt, az utcaképek is falusi¬
asak voltak. A városias központ és a szinte átmenet nélkül kezdődő falusias
40 Kovács András: i. m. 117.
34" Tarisznyás Márton: i. m. 187.
42 Keményfi Róbert (2004): Földrajzi szemlélet a néprajztudományban, Debrecen, 155.