Page 143 [143]
I42 " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN
tőanyag-váltás zajlott le.”° Az 1910-es statisztikai adatok és a helyszíni bejárás
alapján elmondható, hogy az örménynek, illetve részben örménynek nevezhető
központi részeken szinte kizárólag kőházak álltak. Nem úgy Csíkszépvízen,
ahol mindössze harminc kőházat írtak össze. Mindez messze felülmúlja ugyan
a környező falvak átlagát, ám nem fedi le az örménynek nevezhető két utcát
sem. Boltozattal fedett helyiségeket a csíkszépvízi örmények csak a 19. század
közepétől kezdtek építeni (például a Száva-ház, a kémény felirata szerint 1848),
de ekkor is csak néhány házról beszélhetünk. Az örmény tulajdonban lévő
üzlethelyiségek java része síkfödémes maradt, nem egyszer a fafalazatot is meg¬
tartva. A 19. század végének urbanizációs hullámában ugyan gyorsan elterjed¬
tek az eklektikus vakolat-architektúrák, de az építőanyag-váltás még ekkor sem
volt teljes. Számtalan, a vakolat miatt kőháznak ható épület valójában fafalazatú
maradt.
Láthattuk, hogy az örmény ház Szamosújváron is többféle típust takart,
a többi kolóniában pedig egészen eltérő megoldásokkal találkozhatunk. For¬
mai szempontból közelítve tehát aligha beszélhetünk , tipikus" örmény házról.
Van azonban néhány olyan építészeti elv, illetve a történeti szituációból fakadó
sajátosság, ami közös jelleget biztosít az örmény épületeknek. Ilyen mindene¬
kelőtt a kereskedőház, mint jellegzetes, a település többi lakóházától eltérő
örmény épülettípus. A kereskedők komoly tárolókapacitást igényeltek, ami
tágas pincéket és padlástereket eredményezett. Az örmény kereskedőház
mérete ily módon a környéken szokásos léptékeket jelentősen meghaladta.
Úgyszintén közös jellegzetesség az építőanyag, amely még a favidékeken is
a követ preferálta, vagy idővel erre tért át. Harmadik közös vonás a 18-19.
századi virágkor, amiből az örmény házak jellegzetes barokk, illetve kisebb
részben klasszicizáló arculata következik. A barokk hatása a boltozatok gya¬
kori alkalmazása mellett a díszítőkedvre is kiterjedt. Szamosújvár ezen a téren
egyedülálló teljesítményt nyújtott, de Gyergyószentmiklós egyszerű paraszt¬
barokk homlokzatai is élesen elütöttek a székely házak vakolatlan gerendafa¬
laitól. Az örménység egyben közvetítő szerepet töltött be a nagy építészeti
stílus(ok) és a környék népi építészete között. Ma még jobbára feltáratlan
a kapcsolat, amely az örmény barokk lakóház és a háromhelyiséges paraszthá¬
zak elterjedése között sejthető. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy az
#° KSH 1910.