Page 142 [142]
7. Épületek e I4I
ritkábban három ablak tekint az utcára, az épülethez nagykapu csatlakozik.
Fő tömegükben emlékeztetnek a szamosújvári házakra, ami nem zárja ki, hogy
egy kései átvétellel van dolgunk. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy
ugyanez a nagykapus beépítési forma az örményektől függetlenül máshol is
kedvelt volt Erdélyben, legalábbis ott, ahol megindult a falusias házformák
urbanizációja. A gyergyószentmiklósi örmény építészetet ezért nem is annyira
ezek az épületek, mint inkább az elsőként tárgyalt keskeny, emeletes házak
teszik egyedivé.
3. táblázat: A házak építőanyaga 1910-ben.
Forrás: 1910-es népszámlálás.
Házak száma K6 és tégla | K6- vagy téglaalap | Agyag | Fa
Szamosújvár | 1089 801 171 12 105
Erzsébetváros ] 745 477 36 86 147
Gyergyó- 1339 218 17 2 1102
szentmiklös
Csikszépviz 714 27 12 2 673
4. táblázat: A házak tetőfedése 1910-ben.
Forrás 1910-es népszámlálás.
Házak száma Szilárd tető: agyag, | Fa: zsindely | Növenyi: szalma
bádog, pala vagy palánk | vagy nad
Szamostjvar | 1089 202 686 19
Erzsébetváros | 745 522 213 10
Gyergy6- 1339 321 1016 2
szentmiklös
Csikszépviz 714 102 609 I
A házfejlődést befolyásoló alapvető adottságokat tekintve Csíkszépvíz is a gyer¬
gyószentmiklósi utat járta be, legalábbis annak kezdeti lépéseit. A telkek meg¬
szerzése itt is hosszabb folyamat eredménye volt, a környező vidék, tehát a szé¬
kelyek építőanyaga ítt is a fa volt. Gyergyószentmiklóson azonban az
urbanizációs szinttel magyarázhatóan a 19. században egy komoly épí¬