Oldal 129 [129]
128 " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN
A középületek kapcsán, akárcsak a templomoknál, két időbeli korszakot
különböztethetünk meg. Ám ez a két korszak időben nem fedi a templom¬
építkezések korszakait, hanem azoktól elcsúsztatva jelenik meg. A középüle¬
tek első generációja a 18. század második felének érett barokkját képviseli, míg
a második csoport a 19. század végének eklektikáját. Az első csoportba olyan,
részben már elbontott épületek tartoznak, mint a szamosújvári városháza
(1800 körül), a väsärcsarnok (1722, ärkäd 1740), az erzsébetvárosi vásárcsarnok
(1759), a mechitarista iskola (1800 körül), a gyergyószentmiklósi plébánia és
a fedett utcai átjáró, amely a plébániát a templomkerttel kötötte össze (1801).
A legkarakteresebb, egyben az örmény helyi társadalmat leginkább kifejező
épületek a szabad királyi városok árkádos vásárcsarnokai (kereskedőházai)
voltak. A hagyományos középkori kereskedővárosokban, ahol a polgárok sza¬
badalmai részben az egyházi fennhatóság ellenében fogalmazódtak meg, eze¬
ket az épületeket rendszerint a városházához csatlakoztatták."7 A szamosúj¬
várit azonban a templom köré építették." A bolthelyiségek sora a templom
főbejárata felé irányította a tekintetet. A profán és a szakrális tér átmenetét az
apostolszobrokkal díszített kerítés jelezte. Pontosan a templommal szemben
állt a városháza, amely eredetileg szintén kereskedőháznak, illetve városi kocs¬
mának épült, majd az emeletráépítéssel vált városházává."" Az épületre jel¬
lemző finom díszítések, a kovácsoltvas erkély, de legfőképpen az épület rang¬
ját kifejező manzárd tető a késő barokkra jellemző formai harmóniát sugárzott.
Bontását állítólagos statikai hibái okozták a 19. század végén.
Szintén elbontották Erzsébetváros legjellegzetesebb örmény épületét,
a főtéri vásárcsarnokot (kereskedőházat). Ennek 1759-ben kelt alapító okiratát
Ávedik Lukács szó szerint is közzétette." Innen tudjuk, hogy a városháza
financiális okokból döntött az építkezés mellett, a boltok eladásából bejövő
közvetlen hasznon túl a kereskedelem fellendülését remélve az új épülettől.
A város szigorúan megtiltotta, hogy a boltokra emeletet építsenek, netán laká¬
sokat alakítsanak ki bennük. A körülbelül 30-40 méter hosszú, 20 méter
"96 Pop, Virgil 1997: 85.; Garda Dezső 2007: II. 108.; Köllő Miklós: i. m., o. n.
797 Máté Zsolt 2006.
#8 Pop, Virgil 1997: 87.
799 Szongott Kristóf 1903: I. 221.
300 Ávedik Lukács: i. m. 156.