Oldal 128 [128]
7. Épületek e I27
a középkori gótikus városszövetet idézik, ahol a házak sűrű erdejéből minden
átmenet nélkül emelkedik ki a magasba törő templom.?? Ha tehát környeze¬
tével együtt szemléljük az örmény barokk szakrális építészetét, úgy még itt is
felsejlenek a középkori hagyományok, igaz, messze nem olyan erőteljesen és
szembeötlően, mint a 18. század elején.
7.2. Középületek
A szakrális építészet és a középületek viszonya önmagában is sokat elárul a helyi
társadalomról. Az, hogy a főtéri templomok tereit a 18-19. században közösségi
épületek, vásárcsarnokok, városházák tagolták, kifejezi az örmény barokk pol¬
gárias jelleget.””* A reprezentativitásnak és a célszerűségnek ez a keveredése
figyelemreméltó sajátossága az örmény városképeknek. Van azonban egyéb
olvasata is a középületeknek, nevezetesen azok időbeni rétegzettsége és azzal
összefüggésben a léptékek változása. Miközben a 19. század közepéig a temp¬
lomok méretüknél fogva uralták a városi tereket, a középületek pedig követték
a polgári lakóházak léptékét, addig a következő bő fél évszázadban elsőként
a kaszárnyák, majd az iskolák, az igazgatási és abüntetés-végrehajtási intézetek
egyre nagyobbakká váltak. Itt persze megint csak nem kizárólagosan az örmény
városokra jellemző folyamatról van szó, ám az épületek szemiotikájában még¬
iscsak felsejlik az örmény integráció egy-egy lépcsőfoka. Míg ugyanis a 19. szá¬
zad közepéig a közösség identitásának hordozója az egyházszervezet volt, addig
a század második felének látványos építkezései az államalkotó nemzethez való
lojalitást fejezték ki. Másként fogalmazva: a templomok monumentalitása
helyébe a középületek monumentalitása lépett. S hogy ez a váltás más kisebb¬
ségek életében nem volt automatikus, azt éppen a szamosújvári görög katoli¬
kus székesegyház épülete példázza, amely 1905-ben épült, és a bő évszázaddal
korábbi örmény nagytemplom ambiciózus méreteit idézi."
"93 A középkori és a barokk térszervezésről lásd bővebben: Pogány Frigyes: i. m. 25., 93.
"94 A tipikus rezidenciális barokk városok esetében ugyanis a főtéren legfeljebb egy-egy szobor vagy
lépcsősor kapott helyet, ami szerves egységet alkotott a templom építészeti koncepciójával (pl. Eger,
Szombathely). Pogány Frigyes: i. m. 149.
"95 Sóvágó János-Miklósi-Sikes Csaba: i. m.