Oldal 130 [130]
7. Épületek s 129
széles, földszintes épület körül bolthajtásos, nyitott folyosó futott. Az árkádok
alatt árusítani nem szabadott, csak a boltokban.
A két örmény szabad királyi város egyéb középületei — mint az iskolák vagy
a szociális intézetek — nem hoztak létre az iméntiekhez fogható építészeti
karaktert, és ha volt is szerepük a városképben, azt az eklektikus átépítések
után nehéz lenne pontosan rekonstruálni. Eredeti formájához közeli állapot¬
ban csak az erzsébetvárosi mechitarista kolostor főtéri épülete maradt fenn.
A székelyföldi kolóniák egyáltalán nem rendelkeztek profán középületek¬
kel. A diaszpórabeli lét Gyegyószentmiklóson és Csíkszépvízen azt eredmé¬
nyezte, hogy például az örmény iskola épületét is a plébánia kertjében helyez¬
ték el. A székelyföldi kolóniákban az örmény közösség építészeti jelenléte ily
módon az egyházi épületek és a polgárházak kettősségére szorítkozott. A hely¬
zet a századfordulón némileg megváltozott, legalábbis Csíkszépvízen. Az
örmény kaszinó felépítésével ugyanis egy olyan markáns kulturális központ
jött létre, amely mind a mai napig meghatározza a faluképet.?"? Közvetve úgy¬
szintén az örmény elem hangsúlyozását jelentette, hogy a patak mellett álló,
emeletes Száva-ház járásbírósági épület lett. A falusias településszövetben
a polgári életvitelt szimbolizáló középületek örmény kötődése jóval feltűnőbb,
mint Gyergyószentmiklóson, amely egészében polgárosodott, és ebben a pol¬
gárosodási folyamatban az örmények más etnikumokkal keveredve vettek
részt.
Általában jellemző a középületek második, 19. század végi, 20. század eleji
generációjára, hogy azok egy univerzális stílust és léptéket képviseltek, köszön¬
hetően a nemzetállami közintézmény-hálózat belső logikájának. A legelső
állami épületek a kaszárnyák voltak. Gyergyószentmiklóson egy volt örmény
kereskedőházat vásárolt meg az osztrák határőr parancsnokság, majd azt bőví¬
tette ki (ma itt működik a múzeum). Erzsébetvárosban 1840-ben adták át
a lovassági kaszárnyát, amelynek a homlokzatát később eklektizálták. Szamos¬
újváron sokáig fennmaradt a katonák hagyományos, lakásokban történő
elszállásolásának a rendszere, mígnem a századforduló előtti évtizedben
a város szélén egy óriási laktanya létesült."
301 Garda Dezső 2007: 48.
102 Bogos Mária: i. m., o. n.
193 Szongott Kristóf 1903: I. 170. Az épületegyüttest néhány évvel ezelőtt elbontották.