Oldal 127 [127]
126 « ÖRMENY VAROSEPITESZET ERDELYBEN
Miközben a korábban tárgyalt első korszak örmény templomainak építőmes¬
tereit nem ismerjük, a szamosújvári és az erzsébetvárosi nagytemplomok a kor¬
szak legkeresettebb mestereinek a keze nyomát viselik. Erzsébetváros nagy¬
templomának munkálatait a prágai születésű, de Kolozsváron működő
Gindtner (Kinther) Ferenc irányította, aki mellett szintén kolozsvári illetőségű
ácsok és kőművesek dolgoztak." A szamosújvári mesterkör ennél is tágabb
földrajzi teret fed le. A nevek közül talán az építés befejezőjét, Jung Józsefet
érdemes megemlítenünk, aki a klasszicista Pest egyik legnagyobb hatású épí¬
tőmestere volt. Ő császári ajánlásra került Szamosújvárra, mint ahogyan a
korábbi mestereket is a bécsi irányítású Gubernium (erdelyi fökormänyzösäg)
küldte Szamosújvárra. B. Nagy Margit véleménye szerint a szamosújvári nagy¬
templom alapkoncepciója éppúgy, mint a befejezése, Erdélyen kívüli, leginkább
magyarországi, illetve bécsi hatásokról árulkodik."
Az építtetője is külföldi volt a harmadik jelentős barokk emléknek, az erzsé¬
betvárosi mechitarista szerzetesrend Szent Péter és Pál-templomának, amely
a felirat szerint 1795-re készült el. Az Erdélyben szokatlanul mozgalmas
főhomlokzat annál inkább meglepő," mivel a vele egy időben készült Erzsé¬
bet-templom főhomlokzata éppen síkszerűségével tűnik ki.?? A Szent Péter
és Pál-templom elé önálló elemként egy hatoszlopos kapubejárat is került,
amely a homlokzatot teljesen elfedi. Ez a szoborszerű alkotás, amely a barokk
díszkutak architektúráját idézi, nem érvényesül kellőképpen, mivel az épületet
egy háztelek helyén húzták fel, anélkül, hogy a rálátásról és a perspektíváról
egy tér kialakításával gondoskodtak volna. Általában is elmondható, hogy
nemcsak a mechitarista templom előtt hiányzott a rálátást biztosító tér, de
részben a két nagytemplomnál is. A barokkra jellemző színpadias kompozíció,
amely széles rálátási szöget biztosít az épületre, nem egyszer hatásfokozó ele¬
mekkel, például lépcsősorokkal emelve az épület ünnepélyességet, csak sze¬
rény mértékben volt jellemző Szamosújvárra és Erzsébetvárosra. A főterek
közepét elfoglaló vásárcsarnokok, illetve Szamosújváron a városháza, a temp¬
lomhoz szorosan hozzáépített bolthelyiségek és a környező lakóházak inkább
289 Uo. 301.
299 Uo. 213.
» Postavaru, lozefina: i. m. 243.; Kovacs Balint (2012): , Az erzsébetvárosi örmény könyvtár." Erdé¬
lyi Múzeum, 2012/2. 72.
"9 Nagy Gergely Domonkos: i. m.