Page 119 [119]
OCR
118 § ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN Az iménti gondolatok Szamosújvár temetőmonográfiájából valók, de emellett elkészült Gyergyószentmiklós és Erzsébetváros temetői katasztere is.?7 Az Erzsébetvárosról szóló munka kevesebb helyet szentel az építészeti formáknak, inkább a szokásokra koncentrál. Van azonban egy építészeti szempontból fontos megállapítása, miszerint a feliratozott kősírok állítása az örmény őshazában is általános gyakorlatnak számított, ami a szerző szerint indirekt módon megengedi a feltételezést, hogy az Erdélybe bejövő örmények ezt a kulturális kódot kívülről hozták magukkal." A fából építkező és fa sírjeleket használó székelyeknél valóban újszerű lehetett a 17—18. században a sírkő állítása, de valószínű, hogy a két kamarai birtok falusi lakói sem használtak követ sírjaik megjelölésére. A kőszarkofágok, fekvő emléktáblák és álló sírkövek Erdélyben csak a városi temetőkben voltak nagyobb számban fellelhetők. Csíkszépvízen és Gyergyószentmiklóson a kő temetői használata biztosan megelőzte a szilárd falazatú épületek megjelenését, de ezt feltételezhetjük Szamosújvárról és Erzsébetvárosról is. A sírkövek díszítése máskülönben követte az építészeti stíluskorszakokat a barokktöl az eklektikaig.” Erdekes azonban megfigyelni, hogy a stílusváltás eleinte jó egy generációt csúszott. A síremlékeken így a barokk a 19. század második feléig fennmaradt, igaz, keveredett az időközben megjelenő klasszicizmussal és romantikával. Az eklektikára azonban mindez már nem áll, ott a stílus építészeti virágzásával majdnem egy időben a temetők is átalakulóban voltak. Maga a temetőkert minden esetben kerített volt. Ugyancsak elmaradhatatlan része az örmény temetőnek a kápolna. A 17-18. századi temetkezési helyeket később elhagyták. Eleinte ugyanis az örmények a középkori szokásoknak megfelelően templomuk (még inkább kápolnájuk) cintermében helyezték el halottaikat. Legtovább a csíkszépvízi temetőkert üzemelt, bár itt is úgy, hogy az eredeti, fallal kerített cinteremen túl voltak az újabb sírok. #7 Issekutz Sarolta (2009): Örmény balottkultusz és temetkezés - Erzsébetváros és örmény katolikus temetője, Budapest; Kedves Mária Magdolna (2009): A gyergyőszentmiklősi örmény katolikus temető. Szakdolgozati anyag, digitalizált változata letölthető: http://www.gyergyoiormenyek.ro/temeto/ (2018. 03. 03.) #8 Tssekutz Sarolta: i. m. 40. 259 Balázs-Bécsi Attila: i. m. 85. »6° Bogos Maria: i. m., 0. n.
