Page 119 [119]
118 § ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN
Az iménti gondolatok Szamosújvár temetőmonográfiájából valók, de emellett
elkészült Gyergyószentmiklós és Erzsébetváros temetői katasztere is.?7 Az
Erzsébetvárosról szóló munka kevesebb helyet szentel az építészeti formáknak,
inkább a szokásokra koncentrál. Van azonban egy építészeti szempontból
fontos megállapítása, miszerint a feliratozott kősírok állítása az örmény ősha¬
zában is általános gyakorlatnak számított, ami a szerző szerint indirekt módon
megengedi a feltételezést, hogy az Erdélybe bejövő örmények ezt a kulturális
kódot kívülről hozták magukkal." A fából építkező és fa sírjeleket használó
székelyeknél valóban újszerű lehetett a 17—18. században a sírkő állítása, de
valószínű, hogy a két kamarai birtok falusi lakói sem használtak követ sírjaik
megjelölésére. A kőszarkofágok, fekvő emléktáblák és álló sírkövek Erdélyben
csak a városi temetőkben voltak nagyobb számban fellelhetők. Csíkszépvízen
és Gyergyószentmiklóson a kő temetői használata biztosan megelőzte a szilárd
falazatú épületek megjelenését, de ezt feltételezhetjük Szamosújvárról és Erzsé¬
betvárosról is. A sírkövek díszítése máskülönben követte az építészeti stílus¬
korszakokat a barokktöl az eklektikaig.” Erdekes azonban megfigyelni, hogy
a stílusváltás eleinte jó egy generációt csúszott. A síremlékeken így a barokk
a 19. század második feléig fennmaradt, igaz, keveredett az időközben megje¬
lenő klasszicizmussal és romantikával. Az eklektikára azonban mindez már
nem áll, ott a stílus építészeti virágzásával majdnem egy időben a temetők is
átalakulóban voltak. Maga a temetőkert minden esetben kerített volt. Ugyan¬
csak elmaradhatatlan része az örmény temetőnek a kápolna. A 17-18. századi
temetkezési helyeket később elhagyták. Eleinte ugyanis az örmények a közép¬
kori szokásoknak megfelelően templomuk (még inkább kápolnájuk) cinter¬
mében helyezték el halottaikat. Legtovább a csíkszépvízi temetőkert üzemelt,
bár itt is úgy, hogy az eredeti, fallal kerített cinteremen túl voltak az újabb
sírok.
#7 Issekutz Sarolta (2009): Örmény balottkultusz és temetkezés - Erzsébetváros és örmény katolikus
temetője, Budapest; Kedves Mária Magdolna (2009): A gyergyőszentmiklősi örmény katolikus temető.
Szakdolgozati anyag, digitalizált változata letölthető: http://www.gyergyoiormenyek.ro/temeto/
(2018. 03. 03.)
#8 Tssekutz Sarolta: i. m. 40.
259 Balázs-Bécsi Attila: i. m. 85.
»6° Bogos Maria: i. m., 0. n.