Page 113 [113]
1I2 e ÖRMENY VÄROSEPITESZET ERDÉLYBEN
örmény főtér szerepére is kihatott. Erzsébetvárosban is lejátszódott az a folya¬
mat, amely a főteres várost főutcás szerkezetűvé alakította. Az új, hosszanti
városközpont a laktanyától indult, és a főtéren álló örmény templomig, illetve
később a gimnáziumig (1899) húzódott. Az örmény templom közvetlen kör¬
nyékén az emeletráépítésekkel megindult az épületek szerény mértékű lépték¬
váltása is, de a városkép változása messze elmaradt Szamosújvár, pláne Gyer¬
gyószentmiklós dinamikájától. A legnagyobb változást a korábbi ótemplom
és a temető megüresedő területén regisztrálhatjuk, ahol a járásbíróság hatal¬
mas épületkolosszusa kapott helyet 1896-ban. Jól jelzi azonban Erzsébetváros
szerény urbanizációs energiáit, hogy a bíróság nagyvárosias tömbje szigetsze¬
rűen emelkedett ki a földszintes városszövetből.:" Erzsébetváros 19. század
végi arculatának legjellemzőbb vonása ez az ellentét, amely az állami hivatal¬
noki réteghez kapcsolódó középületek monumentalitása és az utcák falusias
jellege között mutatható ki. A polgári korszak lakóház-építkezései az allé
menti villasorra koncentrálódtak, a korszakra máshol oly jellemző bérházak
teljesen hiányoznak. Ez egy igen jelentős különbség Szamosújvárhoz és Gyer¬
gyószentmiklóshoz képest, ahol a középületek léptékváltásával párhuzamosan
a lakóépületek léptékváltása is megindult.
Csíkszépvízen is lezajlott egy léptékváltás, még ha az nem is mérhető
a városok szintjéhez. A megszerzett járásszékhelyi státuszhoz nem járt állami
gimnázium, törvényszék vagy városháza, csupán kisebb léptékű állami iskola.
A 19. század ennek ellenére mélyreható változásokat hozott. A számában egyre
gyarapodó székely anyaközség a századfordulóra körbenőtte az örmény város¬
centrumot, és saját alternatív központot is kialakított magának. A növekedés
a korábbi egyutcás szerkezet kiszélesedését jelentette. A feltehetően kisebb,
egymáshoz lazán kapcsolódó häzcsoportokböl ällö települesi rend, melynek
tengelyét a patak jelölte ki, ekkoriban jelentősen átalakult. A házcsoportok
lassanként lehúzódtak a patakmenti, kanyargós főutca mellé, és a meder
mindkét partján egy-egy párhuzamos, fésűs beépítésű utca alakult ki. Az utca
déli része a 19. század közepén fontos távolsági úttá vált, erre vezették el
ugyanis az új, a Kárpátokat átszelő transzmontán utat. Ezzel a korábbi, az
örmény templom (épült 1763-ban)"" mellett kivezető hágóút jelentősége meg¬
»° Postävaru, lozefina: i. m. 248.
** Bogos Märia: i.m.,o.n.