Page 112 [112]
6. A településszerkezet + III
illetve az állami főgimnázium (1899, tervezte Alpár Ignác). Korábban a főutca
egy üres, időnként vásározásra használt térségbe torkollott. Ez az üres térség
választotta el egymástól az örmény várost és a váraljai falut, Kandiát. Az új
építkezéseknek is köszönhetően a két korábban önálló település a főutca men¬
tén összenőtt. A mellékutcákban ez a folyamat spontán módon zajlott le,
meglehetősen kusza településszövetet kialakítva, ahol a Kandia szegényei
(főként görög katolikus és ortodox románok) telepedtek meg, egyre közelebb
kerülve az örmény város szabályos utcáihoz.
Nemcsak a románság, de más erdélyi nemzetiségek is egyre nagyobb sze¬
repet kaptak a település életében. Az örmény városon belül a Szamostól távo¬
lodva egyre szabálytalanabb alakú telekszerkezeteket találunk, amelyek azon¬
túl, hogy későbbi, tehát nem a barokk korra jellemző beépítések, egyben
a betelepülő nemzetiségek lakóhelyei is voltak." Itt találjuk a magyarok refor¬
mátus templomát, illetve a zsidóság zsinagógáját is. Ha összevetjük a szamos¬
újvári változásokat a gyergyószentmiklósival, úgy azt mondhatjuk, hogy míg
ott a 18. századi örmény centrum fokozatosan perifériára szorult, addig Sza¬
mosújváron a centrum helyben maradt ugyan, de új kontextusba került.
A korábbi zárt, az örménység dominálta főtér tartalma átalakult. Része lett
egy többnemzetiségű városnak, amelynek centruma a külvárosok felé kapcso¬
latot teremtő főutca, illetve az innen elágazó, a vasútállomásra vezető utca lett.
A főtér ennek az új centrumnak továbbra is legfontosabb része, de már nem
irányítója, hanem részese a város sokszínűségének.
A főtér szerepváltozása Erzsébetvárosban is lejátszódott. A hivatali réteg
túlsúlya miatt azonban lényeges eltérések is adódnak Szamosújvárhoz képest.
A huszárlaktanya 1840-es felépítésével a városcentrumtól távol egy olyan jelen¬
tős épület született meg, amely idővel maga felé vonzotta a városszövetet. Vele
konkurálni legfeljebb a néhány évtizeddel később megnyitott vasútállomás
tudott volna. Ám a vasútállomás inkább a gazdasági elitet vonzotta volna, ami
Erzsébetvárosban nagyrészt hiányzott. A laktanya tisztikart és vele egy sajátos
polgári, hivatalnoki életformát hozott a városba, amely életforma meghatá¬
rozta a 19. század végének erzsébetvárosi társadalmát.
A laktanyához vezető úton fákkal szegélyezett sétautat létesítettek, az allé
mentén pedig elegáns villák épültek. Ez a változás természetesen a korábbi
49 Pop, Virgil 1997: 41.