Page 104 [104]
6. A településszerkezet + 103
Orbán Balázs, a 19. század neves földrajztudósának megállapítása csak részben
állja meg a helyét. Nem arról van ugyanis szó, hogy az örmények kiszorították
volna a székelyeket, hanem arról, hogy az általa , tőbb utcákként" emlegetett
részek korábban periférikus helyzetűek lehettek, majd az örmények gazdasági
erejének köszönhetően fokozatosan centrummá váltak. Az eredeti székely falu
valószínűsíthetően nem is rendelkezett világos centrummal, hanem a székely
településrendnek megfelelően kisebb szomszédsági egységekből állott.?5 Az
egyik ilyen szomszédsági egység az örmény utcától több száz méterre található
harangláb (csengettyű), egy másik a 17. század végén emelt, utóbb lebontott
kápolna körül lehetett. A 19. századi térképekről ugyanakkor már jól kiolvas¬
ható a faluszerkezetnek az örmény kolónia alkotta maghoz való alkalmazkodása,
amely átalakulásról a következő fejezetben részletesen is szó lesz majd.
Az Orbán Balázs által említett jelenség, miszerint az örmények elfoglalták
a korábbi centrumot, inkább Gyergyószentmiklósra áll. Az örmények utcája
kezdetben a templom melletti országút mellett lehetett, körülbelül a plébáni¬
áig, illetve a mellette lévő mai múzeumig tartott. Az 1910 körül készült katasz¬
teri térkép szerint — amely alapján jó eséllyel következtethetünk a korábbi
tulajdonviszonyokra is — az eredeti örmény utca egyetlen hosszanti telekből állt
csupán. Minden valószínűség szerint ezen az osztatlan telken kezdtek el meg¬
telepedni az örmények. A 19. század elején azonban már nem itt találjuk a koló¬
nia központját, hanem a székely városka akkori főterén, az 1770-es években
barokk stílusban újjáépített templom mellett.?" Az 1910-es telekszerkezet
enged következtetni arra is, hogy ezen a központi területen más elvek szerint
zajlott a beépítés, mint a város egyéb, székelyek lakta részein. A máshol szoká¬
sos, utcára merőleges, jellemzően az utcától a patakig futó, a telekosztódások
miatt rendkívül keskeny hosszanti telkek helyett itt viszonylag széles, de rend¬
#5 A székely falvak jellegzetes településtípusa a tízesekből álló falurendszer. Ennek lényege, hogy
egymástól 50-100 méterre kisebb házcsoportok alakulnak ki, rendszerint rokonsági köteléket alkotó
családok lakásaiként. A fejlődés következő fázisa, amikor a halmazos falurészek összenőnek, majd
az összekötő tengely mentén utcásodnak. Lásd: Ambrus Tünde (2010): A székely falutízesek. Egy
sajátos településrendszer mint a társadalmi-gazdasági tevékenység kerete. PhD disszertáció, Pécs, 46.
Csíkszépvíz és Gyergyószentmiklós esetében is hasonló középkori településfejlődést feltételezhe¬
tünk, de a patak kínálta tengely miatt viszonylag hamar összenőttek és utcásodtak a házcsoportok.
A 18-19. századra már csak a telekszerkezet őrizte nyomaiban a tízesek településrendjét. Lásd: Tarisz¬
nyás Márton: i. m. 209.
26 Az örményeknek már 1712-ben állt egy kápolnájuk a temetőben, 1733-ban pedig új templomot
építettek itt. 1768-ban megvásárolták a földterületet is. Bernád Rita- Kovács Bálint: i. m.