Page 103 [103]
102 s ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN
szerződések jelölték ki az örmény városok területét, addig Székelyföldön az
örményeknek nem sikerült kolóniaként parcellákat szerezniük." Mindez
legalább három lényeges következménnyel járt. Az első, hogy ha kényszerből
is, de lehetőséget adott a településen belüli mozgásra, költözködésre; a máso¬
dik, hogy konzerválta a mozdítható építőanyagokat (erről lásd az Épületek
című fejezetet). A harmadik következmény, hogy az örmény utcák kezdettől
fogva más elvek szerint rendeződtek, mint az a helyi lakosság körében szokás¬
ban volt (igaz, ezt nem csak a tulajdonjog hiánya, de a gazdasági tevékenység
is indokolta).
A két székely település gerincét korábban a fűrész- és gabonamalmokat
hajtó patakvonal jelölte ki.? A patakvíz emellett az állatok ellátása szempont¬
jából is stratégiai jelentőségű volt, ezzel magyarázható a település alaprajzának
elnyúlt, hosszanti formája. A rendkívül értékes patakparti területeket a széke¬
lyek nem szívesen engedték át a jövevényeknek, holott az örmény tímáripar
számára a víz elengedhetetlenül szükséges feltétel volt. Az örmény kolóniák
tehát nem telepedhettek a patak mellé, hanem egy arra merőleges országút
mentén kezdek építkezni. A hosszanti szerkezethez toldott merőleges utca
ráadásul a ,semmibe vezetett", legalábbis ha a helyi településnövekedési elvek
szerint tekintünk rá. A hosszanti tengelyből elágazó toldalékok ugyanis a tele¬
pülésfejlődés rendes menete szerint a szomszédos falvak irányába vezető utak
mentén alakulnak ki. Csíkszépvízen ilyen volt a csíkszentmiklósi leágazás,
amelynél egy kis tér is keletkezett, és ahol a 18. század végéig egy kisebb
kápolna is állt. Az örmények lakta utcák azonban nem a régió falvainak irá¬
nyába, hanem kifelé, a hágók felé vezettek."? Az egykori jövevény kisebbség
felemelkedését jelzi ugyanakkor, hogy a 19. század elején az örményeket már
jellemzően a település központi telkein látták a kortársak:
„Szepviz örménylakói épen az élénk kereskedés által emelkedtek azon jóllétre, hogy
a csak földműveléssel és marbatenyésztéssel foglalkozó ós székely lakosságot a falu
főbb utcátról és piacáról kiszorítva, a mellék utcakba kiterelték.”*
"1 Postávaru, Iozefina: i. m. 241.; Gazdovits Miklós: i. m. 235.; Szongott Kristóf 1901, I. kötet: 103.
72 Tarisznyás Márton: i. m. 105.
"73 Csíkszépvíz topográfiájához hozzá kell tenni, hogy az örmény templom mellett vivő út elágazott,
így nemcsak a hágók felé, hanem a szomszédos Csíkszentmihály felé is erre kellett mennie az uta¬
zónak.
74 Orbán Balázs 1868: XV. fejezet.